A Hősök Napja hódmezővásárhelyi megemlékezései hagyománnyá vált több napos több helyszínes rendezvénysorozattá nőtte ki magát.
Fotók: VH
Idén a Városházán tartott emlékünnepség, valamint a koszorúzások egy időszaki kiállítással és egy konferenciával egészültek ki, illetve az Emlékpontban május 29-én Fronthétköznapok címmel nyílt kiállítás Szanka József magángyűjtő első világháborús gyűjteményéből, azt követően pedig konferenciát rendeztek. A vásárhelyi ünnepségsorozat a Szent István Templomban Gyászmisével zárul, május 31-én a hivatalos Hősök Napján.
Kevesen tudják, hogy a jeles nap gyökerei az első nagy háborúig nyúlnak vissza. 1917-ben született meg az a törvénycikk, amely emléktáblák állítására kötelezett minden települést. 1924-ben már magáról az emléknapról is rendelkeznek: „A nemzet soha el nem múló hálája és elismerése jeléül az élő és jövő nemzedékek örök okulására és hősi halottaink dicsőségére, minden esztendő május hónapjának utolsó vasárnapját nemzeti ünneppé avatja. Ezt az emléknapot, mint a hősök emlékünnepét a magyar nemzet mindenkor a hősi halottak emlékének szenteli.” A Hősök Napja a szocializmus idején nem szerepelt a jeles napok között, majd aztán a Magyar Köztársaság Országgyűlése a 2001. évi LXIII. törvény alapján minden esztendő május hónapjának utolsó vasárnapját a Magyar Hősök Emlékünnepévé nyilvánította.
