A hódmezővásárhelyi polgármesteri székért magát megmérető Dr. Grezsa István visszatért eredeti tevékenységéhez, a magyar költségvetésből jóváhagyott tízmilliárdok szétosztásához.

A 2020 júliusig kinevezésében megerősített – a választások előtt a vásárhelyi Önkormányzat fideszes képviselője – a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének fejlesztéséért és a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program koordinálásáért felelős miniszteri biztos 47,6 milliárd forint összköltségű fejlesztéseket koordinálja a határon túl.

Az első ütem elsősorban a működő óvodák felújítását célozta, a második és harmadik ütemben pedig új létesítmények valósulnak meg. A projektben összesen 112 új óvoda és bölcsőde épülhet meg, továbbá több mint 665 bölcsődei és óvodai intézmény újul meg.

A magyar kormány 2016 decemberében döntött a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program első üteméről, amelynek eredményeként 17,1 milliárd forintos forráskeretet biztosított a külhoni magyar területek óvodai-bölcsődei hálózatának megerősítésére, megújítására és bővítésére. 2017-ben újabb, közel 21,5 milliárd forintos óvodafejlesztési programcsomaggal bővült a projekt, ezt követően pedig további 9 milliárd forint jutott az infrastruktúra és a humán-erőforrás fejlesztésre.

A három lépcsőben megvalósuló program egy rendszerszintű, komplex beavatkozás a magyar nemzetpolitikába

A 47,6 milliárd forint összköltségű beruházás első üteme elsősorban a működő óvodák felújítását célozta, a második és harmadik ütemben pedig új létesítmények valósulnak meg. Erdélyben 54, a Felvidéken 11, Kárpátalján 10, a Vajdaságban és Ausztriában 1-1 új óvoda, illetve bölcsőde létesülhet. Emellett Erdélyben 50, a Felvidéken 95, Kárpátalján 59, a Vajdaságban 6, Muravidéken 1, Horvátországban 6 intézmény újulhat meg.

A Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Program során megvalósuló beruházásokhoz építészeti útmutatók készültek, amelyek alapvetően az új épületeknek a meglévő épített környezetbe történő szerves beillesztését segítik, az évszázadok folyamán kialakult helyi építészeti stílusok figyelembevételével. Az útmutatók régiókra bontva tárgyalják a Kárpát-medencét.

A fejlesztéssorozat az elmúlt években lelki kérdés volt. Egy ilyen méretű beavatkozás már nyomot hagy a többségi nemzet által fenntartott kisebbségi óvodarendszeren is, ezért azokat a félelmeket kellett legyőzni, amelyek egyfajta magyar térfoglalásként akarták beállítani az óvodafejlesztési programunkat. – nyilatkozta az OrientPressnek Grezsa István.

Grezsa István úgy véli, a magyar óvodapedagógiai módszerek fokozott elterjedése automatikusan megoldja az identitás kérdését. A projekt kezdetén 48 ezer gyermek járt magyar óvodába, a cél, hogy 2022 elejére 60 ezerre növekedjen ez a létszám és a felnövekvő diákok magyar iskolákban folytassák tovább tanulmányaikat. A 2021 decemberéig tartó program utolsó ütemének kiemelt feladatai az új intézmények építései, illetve átadásai lesznek.