Eltelt két hónap és a felsőoktatási intézményben továbbtanuló főiskolai, egyetemi hallgatók most már „belakták” új iskolájukat és persze a kollégiumot vagy az albérletet. A jövőre végzők számára pedig hamarosan beindul a beiskolázási korteshadjárat, amikor a különböző felsőoktatási intézmények próbálják meggyőzni a diákokat és a szülőket a legjobb választásról.
Nyilt nap a Mezőgazdasági Karon (Fotó: VH archív)
Eközben egyre inkább sok családnak ez egész óriási megterhelést jelent. A magyar családok nagy része csak komoly erőfeszítések árán, egy részük pedig egyáltalán nem tudja finanszírozni a gyerek középiskolát követő tanulóéveit - derül ki egy most elkészült kutatási eredményből.
Miközben erejükhöz mérten mindent megtesznek a továbbtanulás érdekében, a szülők kétharmada mégis úgy látja, gyermeke csak nehezen kap majd munkát. A reprezentatív kutatás kitér arra is, hogy miként készítik fel a magyar szülők gyermekeiket a munkaerőpiac kihívásaira, mennyi terhet vállalnak és mekkorára becsülik a továbbtanulás költségeit.
Egyre több szülői erőfeszítést követel a gyerek továbbtanulása az átalakuló oktatási rendszer és a válság miatt szűkülő finanszírozási lehetőségek miatt Magyarországon. Ennek a kihívásnak a családok többsége csak óriási erőfeszítések árán tud megfelelni. A reprezentatív felmérést továbbtanulás előtt álló (középiskolás vagy alapképzésben részt vevő) gyerekkel rendelkező szülők körében végezték, mert miközben továbbra is a fiataloké a döntő szó, a növekvő családi tehervállalással a szülők is egyre nagyobb szerepet játszanak a továbbtanulással kapcsolatos döntésben.
Az is kiderült, hogy a legtöbben műszaki (17 százalék) és gazdaságtudományi-kereskedelmi (16 százalék) területeken tervezik a továbbtanulást. Jelentősen lemaradva következnek utánuk a bölcsészettudományi (9 százalék) és természettudományi (8 százalék) képzések. A tényleges igényekkel összehasonlítva jól látszik, hogy a két legnépszerűbb területet reálisan értékelik a családok, hiszen a Jobline statisztikái alapján az álláshirdetések több mint 44 százaléka műszaki és gazdasági-kereskedelmi végzettséggel keres munkaerőt. Szintén reálisan látják a családok a nyelvtudás kiemelkedő szerepét: az álláskínálók 87 százaléka jelöl meg ezzel kapcsolatos elvárást és a Kutatásban a szülők is elsőként említették a nyelvtudást az elhelyezkedést segítő szempontok között.
A kutatási eredmények alapján a gyermekük hazai továbbtanulását tervezők háromnegyede biztosan támogatja majd anyagilag a felsőoktatási tanulmányokat. A kutatás válaszadóinak nincsenek kétségei afelől, hogy ez nem lesz egyszerű: 84 százalékuk állította ugyanis, hogy a család számára nagy terhet jelent majd a továbbtanulás. A családok 91 százaléka aktuális havi jövedelmeit is kénytelen lesz a tanulás finanszírozásra felhasználni, tehát alig vannak, akik úgy látják, megtakarításaik elegendőek lennének erre a célra. Ettől függetlenül úgy véli, gyermeke mindenképpen szeretne továbbtanulni, míg 50 százalékuk kizárólag államilag finanszírozott helyre tervezi beadni a jelentkezését.
Miközben a szülők komoly erőfeszítéseket tesznek a gyerek továbbtanulása érdekében, a Jobline kutatása arra is rávilágít, hogy a munkaerő-piaci esélyekkel kapcsolatban meglehetősen pesszimisták: 67 százalékuk szerint gyermekük nehezen vagy nagyon nehezen talál majd állást Magyarországon. Az elhelyezkedést befolyásoló tényezők között a nyelvtudást említették a legtöbben, de a jó kapcsolatokat is fontosnak ítélik, másodikként említve ezt a szempontot. A megkérdezettek mai árakon számolva a diplomával elhelyezkedő fiatal havi bruttó átlagbére 334 667 forint.
A magyarországi továbbtanulást tervezők szülei a tandíjon felül havonta átlagosan 67 ezer forintos kiadással számolnak. Azok a szülők pedig, akik tervezik, hogy gyermekük költségtérítéses helyre is beadja a jelentkezését, félévente 2-300 ezer forintos tandíjjal terveznek.
