"Szeretnék dicsekedni! Náki a cipőm, Owega az órám, Odidosz a dzsekim, Sonia a fülhallgatóm, legurítok egy Heimekem sört." És hogy miért így mondja? Mert vagy rossz a kiejtése, vagy hamis rajta az összes cucc!

Szerencsére a fenti „dicsekvés” egy-két éve még akár valóban meg is történhetett, de azóta a magyar vásárló sokkal jobban figyel, amikor egy vásárban meglobogtatnak előtte egy dzsekit, vagy pólót. Közvetve ez derült ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) megbízásából készített ezerfős reprezentatív lakossági felmérés után.

Ám még mindig leggyakrabban a piacokon vagy az utcán vásároltak 2013-ban hamis terméket az emberek a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet májusi statisztikái szerint.

A leggyakoribb hamis terméktípusokat (ruházat, illatszer, CD/DVD és élelmiszer) leginkább a piacokon, vásárokon, az utcán, illetve a kisboltokban veszik meg az emberek. Például a hamis ruházati termékeket és az illatszereket a vásárlók 70-80 százaléka a piacokon vagy az utcán, 20-30 százalékuk a kisboltokban szerzi be, az interneten, illetve a külföldön ilyen termékeket vásárlók aránya 0–10 százalék közötti.

A 2010 és 2013 közötti években az átlagosnál (20 százalék) többen vásároltak a piacon és az utcán a budapestiek, a fiatal középkorúak, a magas jövedelműek, a munkanélküliek, azok, akik úgy érzik, hogy hónapról hónapra élnek, vagy akik szerint a családjuk nélkülöző, illetve a Közép-Magyarországon élők.

Úgy tűnik, hogy a hagyományos piachelyen vásárlók részben az árérzékeny rászorulók, részben azonban a nagyobb vásárlóerejű, az újdonságra és minőségre érzékeny, a piacokhoz és az utcai kereskedelemhez könnyen eljutó fogyasztók közül kerülnek ki - állapítja meg a TÁRKI.  A kutatási jelentés szerint az emberek ötöde nyitott a hamis termékek vásárlására, ami javulást jelent a korábbi évek 27-30 százalékához képest.

Az emberek 13 százaléka nyilatkozott úgy, hogy vásárolt hamis terméket az elmúlt egy évben. A korábbi évekhez hasonlóan a "legnépszerűbb" termékek a hamis ruhák, a válaszadók 18 százaléka vásárolt ilyet az idén, ami három százalékos emelkedés 2012-höz képest. Hamis illatszert minden huszadik megkérdezett - ez a 2010. évinek a fele - vásárolt. Hamis CD-t vagy DVD-t az emberek 3 százaléka vásárolt, ahogy hamis számítógépes programokat, szoftvereket is. Az egészséget leginkább veszélyeztető termékcsoportok esetében a hamis élelmiszert vásárlók aránya 4 százalék, a hamis gyógyszereket illetően a tavalyi 4 százalék 1 százalékra esett vissza.

A jelentésben megjegyzik, hogy a megkérdezettek visszaemlékezése alapján rögzített válaszokról van szó, feltehetően a valós arányok valamelyest magasabbak lehetnek.

Kapcsolódó cikkünk:

Szégyeljük hogy hamis ruhát hordunk