Stílszerűen fogalmazva beérett a bojkott-felhívás, mint kora ősszel a sullyogó iszalag, vagyis a sörfőzéshez használatos komló: a médiaérdeklődés közepébe került Vásárhely.
Ugyanis mint azt február 3-án cikkünkben megjósoltuk, az ország jentős számú sajtóorgánuma napokig valóban a főoldalon hozta a hódmezővásárhelyi Közgyűlésen elhangzott ötletet, az ennek nyomán született közgyűlési határozatot.
A sajtó azóta is „egymásnak adja a kilincset” Vásárhelyen, azt tudakolva, vajon mi motiválta ezt a nem éppen mindennapi bojkottot?
Tegnap délelőtt például az M1 kapcsolta élőben a Városházát, ahol az ötletgazda, Bálint Gabriella települési képviselőt kérdezték.
Az M1-ben elmondta: „Vásárhely mindig is elhívatott volt a határon túli magyarság minden jellegű ügyében. Igaz ez, amikor megalapították a tiszteletbeli hódmezővásárhelyi polgár címet, amikor elhatározták a mezővári óvoda építésének segítését. Igaz ez a magyar nyelv ügyére, a határon túli magyarok jelképhasználatára és igaz ez amikor úgy érezzük gazdaságilag akarják ellehetetleníteni a határon túli magyarokat.” Hozzátette, „ez az ügy túlmutat a sörön, a sörfogyasztáson, a székely-magyar identitásról, összetartozásról van szó”
Bálint Gabriella a Vásárhelyi Híreknek azt is elmondta, mindig a szívére és a lelkiismeretére hallgatva cselekszik, a romániai táblabíróság ítéletét követően közel egy hétig gondolkodott, míg végül úgy döntött, a Közgyűlésen elmondja véleményét az ügyről.
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése február 3-án határozati javaslatot szavazott meg. Az előterjesztést Lázár János országgyűlési képviselő is támogatta.
Hollandia budapesti nagykövet-helyettese is megszólalt a napokban, mint mondta itt két cég közötti problémáról van szó, amiben politizálásnak nincs helye.
A Heineken elleni bojkott-felhívás kapcsán érdemes megjegyezni, hogy a cégnek több mint 250 márkája van, Magyarországon például a Soproni, a Zlaty Bazant, az Edelweiss, a Gösser, a Krušovice , vagy az olcsóbbak közül az Adambrau, az Arany Fácán, a Steffl és még sok egyéb termékük van. A cég egyébként 2003-tól rendelkezik a Csíkszerdában gyártott Ciuc premium (Csíki prémium) sörmárkával, amelyet az erdélyi magyarok csíki sörként emlegetnek.
Hasonlóan a Lixid Project S.R.L nagykereskedelmi honlapja szerint többféle sört lehet náluk rendelni (továbbra is.)
A bárki által hozzáférhető cégbejegyzés szerint (ITT olvasható!) a csíkszentsimoni cégnek, akárcsak a Heinekennek, holland tulajdonosa is van.
A marketingnek sem utolsó „vihar a sörföző üstök között”, hatalmas hírverést hozott a holland - romániai magyar Lixid Project S.R.L tulajdonosainak. Az igencsak sikeres vállalkozás, a bírósagi végzés kommentálásakor a sajtóban ügyesen lovagolta meg egyrészt a székelységtudatot és a székelység iránti érzelmeket, másrészt meg az épp csúcsra járó kézműves sörforradalmat. A végeredmény gazdasági mutatókban sem lesz rossz, hiszen azóta Magyarországon még az is Csíki Sörre vágyik, aki még soha nem is hallott a márkáról, vagy a sört egyáltalán nem is szereti.
Mintha csak megérezte volna az ügy marketing erejét Kószó Péter alpolgármester, amikor a február 3-án a Közgyűlésen elhangzott bojkott-felhívásra reagálva felvetette, akár Hódmezővásárhelyen is lehetne folytatni a Csíki Sör gyártását. Ezzel is felpezsdítve a város gazdasági életét.
Csakhogy a legfrissebb hírek szerint a tulajdonosoknak eszükbe sincs áttelepülni, hiszen még többféle sört gyártanak továbbra is. Mert mint ismeretes a bíróság nem az üzem bezárását rendelte el, szó sincs arról, hogy a gyár minden tárgyát és eszközét meg kell semmisíteni, mint ahogy arról sincs szó, hogy a vállalkozásra lakatot kell tenni, hanem a Csíki Sör és Csíki márkanevet viselő termékek, (rekeszek, ernyők, táblák, stb.) megsemmisítését szabták ki a bírák.
Kapcsolódó cikkünk:
Ettől talán megijed a Heineken
