Ehetetlen, íztelen, rossz: a három leggyakoribb jelző, amivel az új, egészséges menzakajákat jellemzik az országos sajtóban. A facebook is forrong: hogy ha már reformálnak, legalább a só mennyiségét ne csökkentenék drasztikusan.
A megkérdezett vásárhelyi szülők szerint kétségtelen a jószándék, de sokan a gyerekek mindennapi iskoláscuccai közé egy sótartót is betesznek. Mert mint mondják, nem azért fizetnek, hogy aztán a gyerek az iskolából hazaérkezve éhesen tömje magába a kenyeret.
Az viszont örvendetes, hogy az országos véleményekkel ellentétben a hódmezővásárhelyi gyerekek nagy része nem panaszkodik a menzára. A Vásárhelyi Hírek által megkérdezett iskolások nagy része elégedett a menzakajával, sokan közülük viszont a gyümölcsöt elteszik az iskolatáskájukba. (Legyünk igazságosak: a zöldség- és gyümölcsevés fronton generációk óta folyik a „csata” a szülők és gyermekeik között!)
Mint arról már a Vásárhelyi Hírekben többször írtunk, ebben országos kampányok is próbálnak segíteni, a Hód Menza saját beszerzésén kívül - az előző tanév végéig - az iskolagyümölcs program miatt. Vásárhelyen például a 2014/2015-ös tanévben 2671 diák kapott gyümölcsöt az országos program részeként. Idén nem hirdették meg a programot. Ettől függetlenül, szinte mindennap kapnak a vásárhelyi gyerekek gyümölcsöt.
Vásárhelyen 4000 főre: 1300 óvodásra és 2700 iskolásra főz naponta a Hód Menza Kft. és mint Kovács Pál a Vásárhelyi Híreknek elmondta, a rendeletekkel szabályozott étkeztetésükkel nem nőtt a moslék mennyisége. Az ügyvezető azt is elmondta, hogy már tavaly tavasszal elkezdték átalakítani a főzési alapanyagok összetételét. Megírtuk, a májusban jóváhagyott rendeletet, az eredetileg szeptember helyett januárban vezették be.
A Hód Menzát tehát nem érte váratlanul, legfeljebb a szülők szembesültek azzal, hogy a gyerekek panaszkodnak, hogy sótlan az étel.
Valljuk be, ennek legfőbb oka, hogy a gyerekek milyen ízvilágot szoktak meg otthon, amiről nem könnyű átszokni. Ha egyáltalán át akarnának állni, még az is megeshet, hogy - a szülők asszisztálása mellett - a „tolltartó-tartozékká” váló sótartóval még az eddigieknél is több sót esznek meg a gyerekek.
Néhány részlet a rendeletből:
A rendelet részletesen rögzíti, hogy tilos egyebek mellett a szénsavas vagy cukrozott üdítő, valamint a magas zsírtartalmú húskészítmény felhasználása. Rögzítették azt is, hogy a közétkeztetésben nem tehetnek az asztalra só- és cukortartót, és előírták, hogy fokozatosan csökkenteni kell a napi bevitt só mennyiségét. A felhasználási előírások, korlátozások és tilalmak szerint az italként kínált tejhez nem adható cukor, és a tea is csak meghatározott mértékben tartalmazhat hozzáadott cukrot. A szükséges folyadék az étkezések között ivóvíz, illetve ásványvíz lehet. A rendelet értelmében tejföl és tejszín kizárólag ételkészítéshez használható fel, bölcsődei étkeztetésben pedig nem adhatnak bő zsiradékban sült ételt. A közétkeztetésben nem lehet felhasználni sótartalmú ételport, leveskockát, ételízesítő krémeket, pasztákat "állományjavításon vagy ételízesítésen kívüli célra". Nem adható továbbá 30 százaléknál magasabb zsírtartalmú, a 15 évesnél fiatalabbak számára 23 százaléknál magasabb zsírtartalmú húskészítmény. Az 1-3 éves és a 4-6 éves korcsoportok számára készített ételekhez sertés- és baromfizsírt sem lehet felhasználni.
