Az átlagos magyar, 18-26 év közötti egyetemi vagy főiskolai hallgató és frissdiplomás multinacionális céghez menne dolgozni, jó munka reményében szívesen költözne, de nem indítana saját üzletet.
A felsőoktatási intézményből kilépve ugyan nem érzi magát eléggé kompetensnek a munkaerőpiac kihívásait illetően, a kezdő fizetéseket még mindig túlontúl magasra pozicionálja - derült ki a Deloitte "Első lépések a munkaerőpiacon" című felméréséből.
Az „Első lépések a munkaerőpiacon” programot a Deloitte öt éve indította útjára. A 2500 hallgató és frissdiplomás véleményét tükröző közép-európai régiós felmérés célja, hogy iránytűként szolgáljon a munkaadóknak; hogy kiderüljön, milyen feltételek szükségesek a legjobb, legkompetensebb, a munkaerőpiacon leginkább versenyképes ifjú tehetségek elcsábításához, továbbá az, hogy közvetlenebb párbeszéd alakuljon ki a munkáltatók, a felsőoktatási intézmények és a törvényhozók között.
A magyar válaszadók szerint a hazai munkáltatók részéről elvárt öt legfontosabb képesség a logikus, analitikus gondolkodás, az új kompetenciák gyors elsajátítása, az önálló munkavégzés és döntéshozás, a csapatmunka, illetve a problémamegoldás. A megkérdezettek túlnyomó részének magas az önbizalma, mind az öt témakörben magasra helyezi a saját képességeit.
A pályakezdők bérigénye a valóságtól elrugaszkodott: míg 2013-ban a válaszadók frissdiplomásként első munkahelyükön nettó 170 ezer forintos fizetésre számítottak, a 2015-ben készült felmérésben átlagosan nettó 255 ezer forint kezdő fizetést adtak meg, holott a KSH statisztikái szerint a nettó átlagfizetés itthon mindössze 160 ezer forint volt, míg egy értelmiségi dolgozó átlagosan nettó 210 ezer forintot vitt haza a hónap végén.
Idén a nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 242 800, a kedvezményeket is figyelembe véve 250 200 forintot ért el.
Vegyes képet mutat a munka világára való felkészültség
Már közel 7 éve, a 2013-as felmérésből is kiderült, hogy a hallgatók úgy érzik, hogy az egyetemeknek szerte a régióban jobban fel kellene készíteniük őket a munka világának kihívásaira és a munkakeresés folyamatára. A megkérdezettek ugyan nem kritizálták a felsőoktatási képzéseket – hiszen úgy gondolják, tanulmányaik során fontos tudásanyaggal gazdagodnak –, mégis úgy érzik, hogy egyre kevésbé felkészültek.
Munkakeresés – maximum három hónap
A válaszadók 80 százaléka szerint legfeljebb három hónap elég ahhoz, hogy állást találjon, ami kicsit kevesebb a négy hónapos, valódi átlagnál. A megkérdezettek nagy része egy ígéretes munkáért hajlandó lenne elköltözni: többségük inkább külföldre menne, kicsit kevesebben az országon belül költöznének. A válaszadók többsége multinacionális céghez szerződne, elsősorban az open space munkahely, a home office lehetősége és a rugalmas munkaórák miatt. Különösen érdekes, hogy csak nagyon kevesen mennének startup vállalkozáshoz dolgozni, ahogy saját üzletet is csak elenyészően indítanának.
Személyes értékek és karrierút
A válaszadók a szociális kapcsolatokat, illetve az egészségi állapotot tartják a legfontosabbaknak. Ugyanakkor a magyar frissdiplomások életében sokkal nagyobb szerepet tölt be a siker és a hírnév, mint a felmérésben résztvevő országok megkérdezettjei között. „Egy tudásalapú gazdaságban a vállalatok versenyelőnyét az alkalmazottak szakértelme alapjaiban határozza meg, így előremutató azt látni, hogy a diákok nagy aránya szakértői karrierutat képzel el magának” – mondja a szakember.
Milyen az ideális vezető?
A frissdiplomások és a munkaerőpiacra először belépők szerint a jó vezető szakértője a saját területének, tud döntést hozni, de közben demokratikusan irányítja a céget. Az ideális főnök inspirál, stratégiai gondolkodásával új ötleteket és innovációkat támogat. Egy jó cégvezető legfőbb prioritásának tekinti a vállalat jövőjének biztosítását és az ügyfelekre gyakorolt pozitív benyomás elősegítését.
