Magyarországon két törésvonal húzódik. Az egyik Dunaharasztitól északnyugati irányban, Peremarton és Berhida felé, a másik a Balaton-felvidéken. (Frissítve)
A Richter-skála szerint 4,8-as erejű földrengés volt oroszlányi epicentrummal éppen nyolc éve, (2011) január 29-én délután. Sem személyi sérülést, sem komolyabb épületkárokat nem okozott, és a gyárakban, üzemekben sem keletkeztek technológiai károk. Mégis az utóbbi éve huszonöt magyarországi földrengése közül ez volt a legerősebb. Utoljára tavaly augusztus 29-én, helyi idő szerint 15:29-kor 3,0 magnitúdójú földrengés keletkezett Gyékényes mellett, a magyar-horvát határ közelében.
A legnagyobb, a mai Magyarország területén valaha tapasztalt legnagyobb földrengés Komáromban pattant ki 1763. június 28-án, magnitúdója 6,3 körülire becsülhető, intenzitása IX-es volt. A rengések következtében Komárom egyharmada elpusztult, 279 ház dőlt romba, 785 erősen megrongálódott, és 63 ember halt meg, illetve 102-en megsebesültek. Az előző évszázadban 1911-ben Kecskeméten, 1956-ban pedig Dunaharasztiban pusztított nagyobb erejű földrengés.
A Dél-Alföldre nem jellemzőek a rengések, hiszen az ilyen földmozgásokhoz olyan tektonikai háttér kell, mint amilyen például a Kárpátokban. Ilyen ezen a területen nincs – mondta Pál-Molnár Elemér, a Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszékének docense. Hozzátette: Magyarországon évszázadonként egyszer fordul elő Richter-skála szerinti 4-es, 5-ös erősségű rengés. A békési-medencében sokkal gyakrabban (6-10 évenként) fordul elő földmozgás, mint Debrecen környékén.
Magyarországon két törésvonal húzódik. Az egyik Dunaharasztitól északnyugati irányban, Peremarton és Berhida felé, a másik a Balaton-felvidéken.
A szakemberek véleménye szerint a panel szerkezetű házak a Richter-skála szerinti 6-8 közötti erősségű földrengést is elviselnek. Statikai felépítésük és a kötési módok rugalmassága miatt ilyen tág a határ. Földrengés szempontjából a hagyományos, vagy tégla építésű épületek sokkal sérülékenyebbek. Már 3-as erősségű rezgésnél is megsérülhetnek. Természetesen több szempont is befolyásolja – az alapozástól kezdve, a talajviszonyokon át a koszorúelemekig – , hogy mennyire érzékeny egy épület a földmozgásokra. Sok esetben a földmozgást az ember nem is érzékeli, csak azt látja, hogy megrepedtek a falak.
A tudományos leírások alapján megállapítható, hogy – leszámítva a Kisalföld és az Alföld, valamint a Bécsi-, a Dráva- és a Száva-medence süllyedő részeit – a Pannon-medence és a környező hegyláncok nagy része a negyedkorban és napjainkban is emelkedni látszik. Ennek sebessége csak becsülhető, de úgy tűnik, hogy mindenütt alatta marad az 5 mm/év ütemnek.
A Kárpát-medence területén az V. századig visszamenőleg körülbelül 25 ezer földrengést sikerült meghatározni korabeli feljegyzések, leírások alapján. Hazánk nem tartozik a világ jelentősen szeizmikus területei közé, bár a medence külső részein markáns földrengési tevékenység tapasztalható – írja honlapján a Geo Risk Földrengéskutató Intézet.
