Nyolcvan évvel ezelőtt avatták fel Hódmezővásárhelyen, a Kossuth téren az országzászló emlékművet. Kovács Ferenc magánkutató legújabb könyvéből kiderül, hogy egykoron négy félárbocra engedett lobogó is hirdette a magyar egység eszméjét az alföldi városban és külterületén.

A hódmezővásárhelyi országzászlók történetét feldolgozó, gazdagon illusztrált művet június 19-én, csütörtökön 18 órakor mutatja be Gulyás László történész a Németh László Városi Könyvtár olvasótermében.

Hódmezővásárhelyen 1934. május 20-án, Pünkösd vasárnapján több mint tízezer ember részvételével avatták fel az elszakított területekre emlékező és emlékeztető első monumentumot a Kossuth téren. Kriván Ferenc szobrászművész és ifjabb vitéz Koncz Péter építész alkotásán a zászló 5 méter magas fehér műkőalapzaton nyugodott, melynek lépcsőzetéből erőteljes és dinamikus vonalvezetéssel nőtt ki egy szabályos trapéz-oldalakat mutató tömb, tetején a rudat tartó magyaros dísszel. Az avatóünnepségen Urmánczy Nándor, az Ereklyés Országzászló Nagybizottságának elnöke a következőket mondotta: „Az országzászló hódító úton van. A hódmezővásárhelyi már a nyolcvannyolcadik, amelyet felavatunk. Hódmezővásárhelyen, ezen az ősi színmagyar városban is hirdeti majd az országzászló, hogy nekünk nem szabad megalkudni....”

Kovács Ferenc, az országzászló mozgalom és az országzászlók történetének kutatója 2004-ben jelentette meg a hódmezővásárhelyi országzászló történetét bemutató első kötetét, amelyet kibővített, megújított, számos fotóval, dokumentummal és jó néhány új adattal.

A kutatásokból kiderült, hogy a főtéri emlékmű és az egykori mezőgazdasági szakiskola területén mai is álló országzászló mellett a Malom utcai, valamint az aranyadhalmi iskolánál is állt egy-egy, a nemzetegyesítő gondolatot hirdető zászlórúd.