MozaikEgyszer volt, ma is van - karácsonyi szokáseredet hazánkban

2020. december 23., szerda
 
Egyszer volt, ma is van - karácsonyi szokáseredet hazánkban

A karácsony a keresztény egyház egyik legnagyobb ünnepe. Jézus születését a negyedik század óta december 25-én ünneplik.

 

 

 

 

 

 

A karácsonyfa-állítás, a finomságokkal teli asztal, az ünnepi vacsora és az ajándékozás ma már természetes szokás hazánkban. De vajon honnan ered mindez? Mióta szokás a faállítás, mi került régen és mi kerül ma az a karácsonyi asztalra?

 

A magyar karácsonyi szokások kialakulásához a magyarságot letelepedéstől kezdve többféle hatás is érte, ilyenek voltak a középkortól kezdve a katolikus egyház szertartásai, karácsonyi énekei, a szerzetesek és tanítók által meghonosított karácsonyi játékok, valamint a jászolállítás szokása.

 

Mágikus jellegű rítusok is meghonosodtak Magyarországon, mint a karácsonyi asztal szertartásos elkészítése, ugyanis az asztalra vagy annak közelébe elhelyezett tárgyaknak különös jelentőséget tulajdonított a néphagyomány. Leggyakrabban gabona, terménymagvak, szalma és széna került rá. Ezeket egyrészt mágikus erejűnek vélte, másrészt keresztény magyarázatot fűzött hozzá a néphagyomány. A terítőt például később sütő- vagy vetőabrosznak használták, hogy a termés bő legyen és a kenyér megkeljen. A szénát és a szalmát karácsony után az állatok alá tették, vagy megetették velük, hogy egészségesek és szaporák legyenek. Olykor gazdasági házi eszközök kerültek a karácsonyi asztal alá, méghozzá azzal a céllal, hogy hatékonyabban legyenek. De mi kerül rá, vagyis mi a karácsonyi menü?

 

A család tagjainak egészségét biztosították a karácsonyi asztalra helyezett ételek, mint a szentelt ostya, a mézbe mártott fokhagyma, a dió vagy az alma. Karácsonykor népszerű volt babot, borsót, tököt, mákos tésztát vagy halat enni, mert a néphiedelem szerint sok pénzt hoz. Ezek voltak a régi szokások, de mi maradt meg belőle? Tulajdonképpen nem sok, de a hal és a mákos tészta még ma is népszerű étel az ünnepen. A karácsonyi menü sok helyen ma már szárnyasból készül, mint a pulyka, ami a néphagyomány szerint rossz előjel, mert a szárnyas hátra kapar, míg a sertés előre túr, ami jó előjelnek számított. Nem hiányozhat az asztalról a töltött káposzta sem.

Jézus születését már a negyedik század óta december 25-én ünneplik. Az ókori hitvilágban ez a nap a Nap újjászületésének ünnepe volt, s a középkorban még a karácsonnyal kezdődött az új esztendő. A karácsonyi szokásokban és hiedelmekben egyaránt megőrződtek a téli napfordulóhoz, az évkezdethez és Jézus születéséhez fűződő hagyományok. Előtte való nap, december 24-e szenteste, amely ma az ajándékozásról ismert. Vajon mióta szokás a karácsonyfa-állítás, és mióta kerül alá ajándék?

Először 1824-ben Brunszvik Teréz grófnő állított karácsonyfát, a szokás pedig a XIX. század negyvenes-ötvenes éveiben városon jelent meg kezdetekben, s ma már országosan elterjedt. A karácsonyi életfa, termőág az évről évre megújuló természet ősi, mágikus jelképe, s a karácsonyfa elterjedése előtt állítása általános volt a magyar nyelvterületen. A termőágat gerendára vagy a szobasarokba függesztették, s aranyozott dióval, piros almával, pattogatott kukoricával, mézeskaláccsal díszítették. A karácsonyfa-állítás másik előzménye a középkori, egyházi eredetű szokás, miszerint Ádám-Éva napján előadták a teremtés történetét, amelyben a paradicsomi életfa, a tudás fája szerepelt, s erre az almán kívül rákerült a kígyót jelképező lánc is. Az almát télen fenyőfával helyettesítették.

A karácsonyfa és a karácsonyi termőág állításának szokása sokáig egymás mellett élt és díszei is azonosak voltak. A karácsonyfa gyümölccsel, süteménnyel, almával, dióval, gyertyákkal, különböző díszekkel ékesített örökzöld – többnyire fenyő – fa vagy ág. Az eddigi kutatások szerint a karácsonyfa-állítás protestáns, német eredetű szokás, s a bécsi udvar közvetítésével először az arisztokrácia, majd a városi polgárság, a falusi értelmiség, végül a parasztság körében terjedt el. A karácsonyi ajándékozás pedig még a karácsonyfa-állítás szokásánál is újabb keletű. Ajándékot régen a betlehemezők kaptak, ők is leginkább ételfélét. A ruhafélék, játékok, egyéb meglepetések ajándékozása még újabb keletű, ma már mindez alapja a szentestéknek.

 
 
VH
 

Olvassa el ezt is!

Ennivaló receptjeink - Angélától - Mákos omlós Karácsonyra

Ennivaló receptjeink - Angélától - Mákos omlós Karácsonyra

A Vásárhelyi Hírek háziasszonya Baracskay Angéla: "'Karácsonyra mindig vállalom a nemes feladatot, de a sütinek mindig van apropója. Okot pedig mindig találok rá. Leginkább azért, mert édességfüggő vagyok."
Még halálukban is összetartoznak

Még halálukban is összetartoznak

Vajon a sírban miért van egymás felé fordított fejjel a nő és a férfi? Szenzációs és nagyjelentőségű leletek Kopáncsnál. Nézze meg a feltárás képeit!

Tavaly karácsony körül 49 tűzeset volt

Tavaly karácsony körül 49 tűzeset volt

Az adventi koszorú első gyertyájának meggyújtásával elkezdődött az ünnepi készülődés. Pár apró, de fontos szabály betartásával ez az időszak is biztonságban telhet.
Segítenek a gyógynövények

Segítenek a gyógynövények

Lehetőség szerint kamillavirágzat teát és ne kamillateát vásároljunk és igyunk. A megfázást követő lábadozásban fontosak az erősítő, roboráló teák.
 

És ezt már olvasta?

Családi események Hódmezővásárhelyen 2021. 15. hét
Családi események Hódmezővásárhelyen 2021. 15. hét "Mindannyiunk élete egy csepp a végtelen óceánban... De mi más az óceán, mint ezen cseppek sokasága, amit valami távoli egység mégis összefog..."
 
Korszerű diagnosztikai rendszert kap a vásárhelyi kórház
Korszerű diagnosztikai rendszert kap a vásárhelyi kórház A hódmezővásárhelyi kórház is bekapcsolódik a honvédség egészségügyi ellátásába. A 2018 óta érlelődő döntés most lendületet vett.
 
Kétszeresen nehéz meccs volt
Kétszeresen nehéz meccs volt Lejátszotta a Kosársuli a vásárhelyi kosárlabda történetének egyik legnehezebb meccsét. Elhunyt az egyesület alapítója és elnöke: dr. Elek András.
 
Öt gólos siker a Körösladány ellen
Öt gólos siker a Körösladány ellen Hétközi bajnokit játszott a Hódmezővásárhelyi FC, a csapat zsinórban harmadik győzelmét szerezte meg.
 
470 vásárhelyi mártír
470 vásárhelyi mártír Április 16-a a holokauszt magyar áldozatainak emléknapja. Azokra emlékezünk ezen a napon, akiket a nácizmus zászlaja alatt 77 évvel ezelőtt megfosztottak jogaiktól.
 
Ismét nyerni tudott a Hódmezővásárhelyi FC
Ismét nyerni tudott a Hódmezővásárhelyi FC Habár a HFC-nek kevesebb lehetősége volt, de a csapat szíve a helyén volt és sikerült itthon tartani a három pontot.
 
A hallás öröme
A hallás öröme Rendszeresen visszakérdez? Az átlagosnál hangosabban beszél, sokszor kiabál? Akkor lehet, hogy Ön is halláscsökkenéssel, ismertebb nevén nagyothallással küzd.