Mozaik Egyszer volt, ma is van - karácsonyi szokáseredet hazánkban

2022. december 24., szombat
 
 Egyszer volt, ma is van - karácsonyi szokáseredet hazánkban

A karácsony a keresztény egyház egyik legnagyobb ünnepe. Jézus születését a negyedik század óta december 25-én ünneplik.

 

 

 

 

 

 

A karácsonyfa-állítás, a finomságokkal teli asztal, az ünnepi vacsora és az ajándékozás ma már természetes szokás hazánkban. De vajon honnan ered mindez? Mióta szokás a faállítás, mi került régen és mi kerül ma az a karácsonyi asztalra?

 

A magyar karácsonyi szokások kialakulásához a magyarságot letelepedéstől kezdve többféle hatás is érte, ilyenek voltak a középkortól kezdve a katolikus egyház szertartásai, karácsonyi énekei, a szerzetesek és tanítók által meghonosított karácsonyi játékok, valamint a jászolállítás szokása.

 

Mágikus jellegű rítusok is meghonosodtak Magyarországon, mint a karácsonyi asztal szertartásos elkészítése, ugyanis az asztalra vagy annak közelébe elhelyezett tárgyaknak különös jelentőséget tulajdonított a néphagyomány. Leggyakrabban gabona, terménymagvak, szalma és széna került rá. Ezeket egyrészt mágikus erejűnek vélte, másrészt keresztény magyarázatot fűzött hozzá a néphagyomány. A terítőt például később sütő- vagy vetőabrosznak használták, hogy a termés bő legyen és a kenyér megkeljen. A szénát és a szalmát karácsony után az állatok alá tették, vagy megetették velük, hogy egészségesek és szaporák legyenek. Olykor gazdasági házi eszközök kerültek a karácsonyi asztal alá, méghozzá azzal a céllal, hogy hatékonyabban legyenek. De mi kerül rá, vagyis mi a karácsonyi menü?

 

A család tagjainak egészségét biztosították a karácsonyi asztalra helyezett ételek, mint a szentelt ostya, a mézbe mártott fokhagyma, a dió vagy az alma. Karácsonykor népszerű volt babot, borsót, tököt, mákos tésztát vagy halat enni, mert a néphiedelem szerint sok pénzt hoz. Ezek voltak a régi szokások, de mi maradt meg belőle? Tulajdonképpen nem sok, de a hal és a mákos tészta még ma is népszerű étel az ünnepen. A karácsonyi menü sok helyen ma már szárnyasból készül, mint a pulyka, ami a néphagyomány szerint rossz előjel, mert a szárnyas hátra kapar, míg a sertés előre túr, ami jó előjelnek számított. Nem hiányozhat az asztalról a töltött káposzta sem.

Jézus születését már a negyedik század óta december 25-én ünneplik. Az ókori hitvilágban ez a nap a Nap újjászületésének ünnepe volt, s a középkorban még a karácsonnyal kezdődött az új esztendő. A karácsonyi szokásokban és hiedelmekben egyaránt megőrződtek a téli napfordulóhoz, az évkezdethez és Jézus születéséhez fűződő hagyományok. Előtte való nap, december 24-e szenteste, amely ma az ajándékozásról ismert. Vajon mióta szokás a karácsonyfa-állítás, és mióta kerül alá ajándék?

Először 1824-ben Brunszvik Teréz grófnő állított karácsonyfát, a szokás pedig a XIX. század negyvenes-ötvenes éveiben városon jelent meg kezdetekben, s ma már országosan elterjedt. A karácsonyi életfa, termőág az évről évre megújuló természet ősi, mágikus jelképe, s a karácsonyfa elterjedése előtt állítása általános volt a magyar nyelvterületen. A termőágat gerendára vagy a szobasarokba függesztették, s aranyozott dióval, piros almával, pattogatott kukoricával, mézeskaláccsal díszítették. A karácsonyfa-állítás másik előzménye a középkori, egyházi eredetű szokás, miszerint Ádám-Éva napján előadták a teremtés történetét, amelyben a paradicsomi életfa, a tudás fája szerepelt, s erre az almán kívül rákerült a kígyót jelképező lánc is. Az almát télen fenyőfával helyettesítették.

A karácsonyfa és a karácsonyi termőág állításának szokása sokáig egymás mellett élt és díszei is azonosak voltak. A karácsonyfa gyümölccsel, süteménnyel, almával, dióval, gyertyákkal, különböző díszekkel ékesített örökzöld – többnyire fenyő – fa vagy ág. Az eddigi kutatások szerint a karácsonyfa-állítás protestáns, német eredetű szokás, s a bécsi udvar közvetítésével először az arisztokrácia, majd a városi polgárság, a falusi értelmiség, végül a parasztság körében terjedt el. A karácsonyi ajándékozás pedig még a karácsonyfa-állítás szokásánál is újabb keletű. Ajándékot régen a betlehemezők kaptak, ők is leginkább ételfélét. A ruhafélék, játékok, egyéb meglepetések ajándékozása még újabb keletű, ma már mindez alapja a szentestéknek.

 
 
VH
 

Olvassa el ezt is!

Ennivaló receptjeink - Angélától - Mákos omlós Karácsonyra

Ennivaló receptjeink - Angélától - Mákos omlós Karácsonyra

A Vásárhelyi Hírek háziasszonya Baracskay Angéla: "'Karácsonyra mindig vállalom a nemes feladatot, de a sütinek mindig van apropója. Okot pedig mindig találok rá. Leginkább azért, mert édességfüggő vagyok."
Csak nőknek - Egy nem szívesen fogadott vendég

Csak nőknek - Egy nem szívesen fogadott vendég

A hideg idő beköszöntével kellemetlen látogatója akadhat a hölgyeknek: ez a felfázás. Néhány jó tanács a gyógyszert magunkba tömködés helyett.
Gének határozzák meg, ki az édesszájú

Gének határozzák meg, ki az édesszájú

Nem véletlen, hogy a kedves, szeretnivaló embereket gyakran az „édes” jelzővel illetjük és hogy a szerelmesek gyakran „Édesemnek” szólítják egymást.
Segítenek a gyógynövények

Segítenek a gyógynövények

Lehetőség szerint kamillavirágzat teát és ne kamillateát vásároljunk és igyunk. A megfázást követő lábadozásban fontosak az erősítő, roboráló teák.
 

És ezt már olvasta?

Családi események Hódmezővásárhelyen 2023
Családi események Hódmezővásárhelyen 2023 2023. 12. hét. Mindannyiunk élete egy csepp a végtelen óceánban... De mi más az óceán, mint ezen cseppek sokasága, amit valami távoli egység mégis összefog...
 
A hajrában már nem volt kétséges a győzelem
A hajrában már nem volt kétséges a győzelem A Bodrogi Bau Vásárhelyi Kosársuli remek teljesítménnyel verte a tabellán második MEAFC-Miskolcot az NB I/B Zöld csoport alapszakaszának utolsó előtti fordulójában.
 
Gyermekek védelme az online térben
Gyermekek védelme az online térben A gyerekek egyre több időt töltenek a számítógépek előtt, és nagyon keveset tudunk arról, mit csinálnak ezalatt. A híreket olvasva, néha tragédia történhet ha nem figyel a szülő.
 
Signum Urbis Honorantis kitüntetést kapott Szabó Gáborné
Signum Urbis Honorantis kitüntetést kapott Szabó Gáborné A város közössége érdekében végzett önzetlen munkássága elismeréseként, amellyel gyarapította a város szellemi javait, növelte jó hírnevét.
 
Pro Urbe díjat kapott Faragó Katalin
Pro Urbe díjat kapott Faragó Katalin Kiemelkedően magas, szakmai munkásságának elismeréseként, amellyel Hódmezővásárhely szellemi értékeit gyarapította és jó hírnevét növelte.

 

 
Jászai Mari díjat kapott Pikali Gerda
Jászai Mari díjat kapott Pikali Gerda Pályfutására meghatározó hatással volt Hódmezővásárhely, a Bethlen Gábor Gimnázium, a drámaszakkör és három nagyszerű vásárhelyi pedagógus.
 
Ünnepi megemlékezések Vásárhelyen
Ünnepi megemlékezések Vásárhelyen Vásárhelyen több helyszínen voltak ünnepségek az 1848/49-es Forradalom és Szabadságharc 175. évfordulója alkalmából.