
Boszorkányok pedig nincsenek! – tette hajdan szállóigévé Árpád-házi Könyves Kálmán királyunk, de ő magyar volt, s még idehaza sem hittek neki, nemhogy a távoli Németalföld északi részén.
Mert Hertogenboschban igenis vannak, voltak boszorkányok, sőt elvetemült ördögfiak, kísértők, kétlaki lények, dibbukok és succubusok, féktelen démonok és bizarr, kétségbe taszító manók. Ha másutt nem, Hieronymus Bosch vásznain és fatábláin igen.
Elöljáróban ennyi talán elég is az Art.Pagony Művészettörténeti Önképzőkör február 25-én, kedden 17 órai kezdettel a hódmezővásárhelyi Németh László Városi Könyvtár olvasótermében tartandó estjéről.Dr. Cserjés Katalin, az önképzőkör vezetője, a Vásárhelyi Híreknek elmondta, a kör felvállalta, hogy egy-egy témát népszerűen, az átlagemberek érdeklődésének megfelelően jelenítenek meg. Elmondása szerint a körülbelül 30 állandó tag, pontosan meghatározott feladat alapján járul hozzá az adott téma feldolgozásához. Hagyományosan minden év februárjában nyílt foglalkozást rendeznek, ahol a csoport tagjai számot adnak évi tudományos munkájukról vetítettképes előadások, műhely-kiállítások formájában. A rendezvény mindig nagy népszerűségnek örvend Hódmezővásárhelyen.
Minden bizonnyal így lesz ez február 25-én délután ötkor a Németh László Városi Könyvtárban kezdődő nyílt foglalkozásukon is. Idén Hieronymus Bosch németalföldi festő különös, szürreális világát veszik górcső alá, vetítéssel, zenével, versekkel. Majd a szünetben megnyitják a Bosch képek részleteit bemutató kamarakiállítást.
Az Art.Pagony Művészettörténeti Önképzőkörben 2005 januárja óta folyik andragógiai/múzeumpedagógiai tevékenység körülbelül harminc fővel. Programokat szerveznek, utaznak, múzeumokba járnak, filmvetítéseken vesznek részt, műtermeket látogatnak. Ezekből, illetve saját kutatómunkájuk eredményéből beszámolót tartanak. Az Önképzőkör vezetője, Dr. Cserjés Katalin, a Vásárhelyi Híreknek nyilatkozva elmondta, a kör felvállalta, hogy egy-egy témát népszerűen, az átlagemberek érdeklődésének megfelelően jelenítenek meg. Az eltelt kilenc év alatt érezhetően egyre növekszik az érdeklődés nyílt foglalkozásaik iránt. Az önképzőköri tevékenységüket szabad foglalkozásnak, igényes szórakozásnak, szellemi épülésnek tekintik. Nem tudományosan, hanem tudományos mércével munkálkodnak, mondta dr. Cserjés Katalin a kör vezetője, aki a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Modern Magyar Irodalmi Intézetének adjunktusa.