Mint minden évben a vásárhelyi szülők körében most is fellángol a vita, menjen vagy ne menjen iskolába, aki év közben tölti be 6. életévét? Nehéz a döntés, sok a kérdés, és még több a különböző szemléletű válasz.
Ezekben a napokban befejeződnek Hódmezővásárhelyen is a nagycsoportos óvódások iskolaérettséggel kapcsolatos vizsgálatai. Nagyjából az országos átlagnak megfelelően óvodai csoportonként 3-4 gyereknek kellett megjelenni a Szék utcai Nevelési Tanácsadóban. A teljes nevén, Csongrád Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Hódmezővásárhelyi Tagintézményében egy-egy óvoda gyermekeit egy időpontra berendelték, majd – árgus szakmai szemek kereszttüzében - 45 perces csoportfoglalkozás után következett az egyéni vizsgálat, tesztelés.
A viszonylag hosszúra nyúló délelőtt végén a szülővel átbeszélték a tapasztaltakat. Természetesen a Szék utcai intézménybe azoknak a gyerekeknek kellett megjelenni, akiket az óvónők már eleve nem javasoltak a szeptemberi iskolakezdésre. Ezt a szakszolgálat szakemberei nem nagyon bírálják felül, hiszen a gyerekekkel éveken át a mindennapjaikat együtt töltő óvónők szakmai kompetenciája vitathatatlan. Ők látják igazán, vajon gondot jelenthetnek-e az új közösség kihívásai.
A Vásárhelyi Hírek által megkérdezett szakemberek szerint az iskolaérettség összetett fogalom - a gyermek iskolaérettsége a fizikai és pszichikai alkalmasságon belül több tényezőből tevődik össze. Azonban nemcsak maga a fogalom összetett, de az alkalmassághoz vezető út is. Az iskolaérettség egyrészt egy belső érési folyamat eredménye.
Az iskolaalkalmasság fizikai kritériumai közül legfontosabb a testi fejlettség, erre az életkorra jellemző átlagos magassággal és testsúllyal kell a gyermeknek rendelkeznie. Megfigyelhető az alakváltozás, illetve megkezdődik a fogváltás. Nagyon fontos a jó egészségi állapot és a kellő fizikai erőnlét. Fontos továbbá, hogy a kézdominancia kialakuljon.
A gyerekes szülők egy része egyetért a fentiekkel, de legalább ugyanennyien sokkal árnyaltabban látják a kötelező beiskolázás kérdését. Keszei Sándor a Magyarországi Szülők Országos Egyesületének elnöke, a Vásárhelyi Hírek megkeresésére elmondta, tapasztalataik szerint a szülők többsége azt szeretné, hogy minél előbb (hatéves korában) iskolába járjon gyermekük. A kisgyermekek is minél előbb iskolába akarnak menni, óvodás társaikkal együtt akarnak maradni.
Határozottan kijelentette, nem attól kell megvédeni a szülőket és a kisgyermeket, hogy iskolába kerüljön, hanem attól, hogy ne tartsák vissza az óvodában különböző mondvacsinált indokok alapján. A laikus sokszor tájékozatlan, szülő se kérje, kényelemből vagy túlzott óvatosságból, hogy maradjon óvodában gyermeke még egy-két évig.
A Vásárhelyi Hírek által megkérdezett szülők egy része furcsának tartotta, hogy az ősz folyamán a gyermekükkel a DIFER (Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer) tesztet végeztettek el. Az erről készült jelentés szerint mindezt a „szülő kérésére” végezték el, jóllehet erről a legtöbben nem tudtak. Magát a legalább 30-40 perces tesztet egy a gyerekek számára teljesen ismeretlen személy végzi, amire több szülő úgy reagált, vajon hány felnőtt nem izgult, amikor állásinterjúra ment. Vagyis az ilyen teszt megbízhatóságát, a gyerek képességeinek valós feltérképezését kérdőjelezi meg.
A szakemberek állítása szerint ennek a vizsgálatnak nincs köze, az iskolaérettség vizsgálatához, igaz Vásárhely óvodáiban ugyanazok a munkatársak végezték, akik a Szék utcában fogadták az iskolába idén nem javasolt gyerekeket.
Mindezekről Keszei Sándor, az MSZOE érdekvédelmi szervezet több évtizedes tapasztalatú elnöke summás véleményt mondott, miszerint az óvoda nem iskolaelőkészítő intézmény. Az óvoda feladata a kisgyermek életkorának megfelelő nevelése, képességeinek fejlesztése. Nem az óvodának kell alkalmazkodni az iskolához, hanem az iskolának az óvodába járó gyermekek általános fejlettségi szintjéhez, képességeihez.
