Az Európai Unió húsz legszegényebb régiója között négy magyarországi van – derül ki azokból az adatokból, amelyeket március 30-án tett közzé az Eurostat.
A legszegényebb területen, a bulgáriai Severozapaden régióban vásárlóerő-paritáson számolva az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) az uniós átlag 29 százalékára rúgott, míg a leggazdagabb körzetben, az Inner London-West brit régióban ez az arány 580 százalékot tett ki.
A leggazdagabbak listáját vezető Inner London-West régió után Luxembourg következett, az EU-átlag 264 százalékával, majd a németországi Hamburg (206 százalék), a belgiumi Brüsszel (205 százalék) és a szlovákiai Pozsony (188 százalék) jött a sorban.
Összesen 19 régióban volt az EU-s átlagnak kevesebb mint 50 százaléka az egy főre jutó hazai össztermék: ebből 5 található Bulgáriában, Lengyelországban és Magyarországon 4-4, Romániában 3, Görögországban 2 és Franciaországban 1.
A legszegényebbek kategóriájában a bulgáriai Severozapaden mögött a franciaországi Mayotte (32 százalék), majd a bulgáriai Severen tsentralen és Yuzhen tsentralen (mindkettő 33 százalék), a romániai Nord-Est (34 százalék) következett.
A hét magyarországi régió közül a közép-magyarországiban volt a legmagasabb az egy főre jutó bruttó hazai termék vásárlóerő-paritáson számolva: az uniós átlag 105 százalékára rúgott. A második helyezett nyugat-dunántúli régióban ez az arány elérte az uniós átlag 75 százalékát, a Közép-Dunántúlon pedig a 64 százalékát. A maradék négy régióban 50 százalék alatt volt az arány: a Dél-Dunántúlon 45 százalék, a Dél-Alföldön 48 százalék, Észak-Magyarországon 45 százalék, az észak-alföldi régióban pedig 43 százalék.
Ha az elmúlt 4-5 év Eurostat statisztikáit nézzük, nincs jelentősebb változás a négy hazai régió rangsorában.
Sovány vigasz, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat régiónként is megvizsgálta a foglalkoztatási adatokat. Eszerint 2016-ban mindegyik régiót bővülő foglalkoztatási arány és csökkenő munkanélküliségi ráta jellemezte. Leginkább Dél-Alföld munkaerőpiaci pozíciója javult: ott a foglalkoztatási arány 3,5 százalékponttal nőtt, miközben a munkanélküliségi ráta 2,3 százalékponttal alacsonyabb lett.
