Füsttel telítődött egy lakás Hódmezővásárhelyen, amikor szétnyílt a beépített cserépkályha teteje. Csütörtökön este riasztották a város egységeit a Medgyessy utca egyik második emeleti lakásához.

Képünk illusztráció

A kiérkező tűzoltók kitisztították az égésteret, majd átszellőztették a helyiségeket. Az eset során senki sem sérült meg.

Bár nem tudható pontosan, mi okozta a bajt, de a megkérdezett szakember szerint az esetek szinte mindegyikében a helytelen fűtés az ok.

Még nincs vége a fűtési szezonnak, érdemes elolvasni, hogyan alakulhat ki akár nagyobb baj is cserépkályha fűtés esetén.

Azért hogy tartsa a meleget a kályha sokan már a begyújtás után nem sokkal jól megpakolják, azonban hiába raknak begyújtáskor akár száraz fát, ha a levegőbeömlő nyílást hamar elzárják. Ilyenkor különös folyamatok indulnak be, amelyek a kályha széteséséhez, robbanásához, rosszabbik esetben szén-monoxid mérgezéshez vezethetnek.

A levegőutánpótlás csökkentésével lassú, hideg égés lesz, ami minden cserépkályha rettegett ellensége, ugyanis azt eredményezi, hogy a tökéletlen égés, sok korommal, elégetlen fagázokkkal jár, mindemellett súlyosbító körülményként az égés során keletkező kicsapódó nedvesség (kondenzvíz, párakicsapódás) sem tud megfelelően elpárologni, vagyis távozni a kéményen keresztül. 

Így aztán a víz a cserépkályha füstjáratainak belső falán csapódik le. A nedves, nyirkos járatfalakon aztán kiválóan meg tud tapadni az extra mennyiségű korom.  Érdes, egyenetlen felület kezd kialakulni, ami tovább lassítja a huzatot. Ezért aztán a sok el nem égett fagáz itt-ott megreked, felgyülemlik a járatokban, majd egy kis huzattöblet hatására egyszer csak belobban, és a hirtelen támadt nyomást a cserépkályha ott engedi ki, ahol tudja, például megemeli a tetejét, illetve szétesik, ezzel akár lakástüzet okozva.

A tökéletlen égés és a rossz huzat (vagy például a nedves fa) vagyis az alacsony égési hőfok miatt az égéstermékek nitrózus gázokat és szén-dioxidot tartalmaznak, amelyek vízzel elegyedve savat alkotnak és szétmarják a falazott kéményt. Az alacsony égési hőfok miatt a fagázok nem égnek el, hanem füst, korom és kátrány keletkezik hő helyett. Ha sok kátrány rakódik le, elzárja a füst útját és halálos szén-monoxid mérgezést okozhat. A kátrány jó hőszigetelő, a tüzelőberendezésben lerakódva rontja annak hőleadását.

Nemrég Vecsésen okozott enyhe szén-monoxid-mérgezést fatüzelésű cserépkályha. A mentők két felnőttet és két gyereket szállítottak kórházba megfigyelésre.

A Vásárhelyi Hírek által megkérdezett szakemberek néhány számadatot is megosztottak.

1 kg frissen termelt fa fűtőértéke 1,9 kWh, a légszáraz fa fűtőértéke 4,3 kWh kilogrammonként. Az ideális nedvességtartalom 20% alatti, de inkább 10-15% között van. Ezzel szemben a frissen kivágott fa 40-50% vizet tartalmaz, égéskor a víz elpárologtatása elnyeli a benne lévő energia felét.

Ami talán a legfontosabb: minden éghető anyagnak megvan a levegőszükséglete, így például a fának a tökéletes elégéséhez kilogrammonként 4,2 köbméter levegőre van szükség.