A vásárhelyiek az október 18-tól képekkel, sok-sok eredeti tárggyal illusztrált kiállításon ismerkedhetnek meg a II. Világháború egyik alig ismert harci tevékenységével.
Fotók: VH
1943 végétől a Balkánon, Európa déli részén, illetve a Kelet- és Közép-Európában fekvő hadműveleti célokat az Egyesült Államok Szárazföldi Haderőinek 15. Légi Hadserege támadta. Dél-olaszországi légi bázisairól számos esetben magyar célpont ellen emelkedett magasba a légi armada. A bombázógépek fedélzetén fiatal repülők ezrei repültek mélyen az ellenséges terület fölé nap mint nap. Magyarországot bombázó gépek közül háromszáznál több gépet lőttek le.
Az amerikaiak magyarországi légi tevékenységének egyik legismertebb kutatója Oláh András Pál, akinek a segítségével, október 18-tól az Emlékpontban nyíló kiállításon a hódmezővásárhelyiek is megismerkedhetnek ennek a II. Világháborús harci tevékenységnek a részleteivel.
A történész a ma délelőtti sajtótájékoztatón elmondta, ezekről a kevésbé ismert ’44- es ’45-ös légitámadásokról bőséges kép és dokumentumok mellett a lelőtt gépekből, illetve az amerikai pilótáktól származó sok-sok tárgyból nyílik a kiállítás. Láthatunk majd egy közel féltonnás Liberator motort is.
Az Amerikai Egyesült Államok hadserege 1943 őszére pontos információkkal rendelkezett Magyarország gazdasági szerkezetéről, termelési kapacitásáról, politikai helyzetéről.
A hírszerzés adatai alapján a légierő felderítő gépei 1943 szeptemberétől a célobjektumokat a Földközi-tengeri Szövetséges Légierő fotófelderítő ezrede lefényképezte, majd az ősz folyamán a fényképeket kiértékelték, elemezték, rendszerezték és fontossági sorrendet állapítottak meg. Külön célcsoportként kezelték a repülőgépgyártást, a nehézipart, benne a fegyver-, lőszer- és harcjárműgyártást, az olajipart, a katonai repülőtereket, valamint a közlekedési, főként vasúti célokat.
Az 1945 március 26-ig tartó amerikai bombázásokkal nem értek véget a légitámadások, mert azt követően a szovjetek folytatták a bombázásokat.
Ismeretes, az amerikaiak hat hullámban bombázták például Szegedet is, ahol a károkat 126 millió pengőben állapították meg.
