Egyáltalán nem alaptalan és nem is túlzás azt feltételezni, hogy a szikáncsi aranylelet Attila kincsestárából származik. Egyértelmű bizonyíték van arra, hogy a Kárpát Medence és Bizánc között a mai Hódmezővásárhely környékén vezetett egy kereskedelmi útvonal – mondta Bíróné Sey Katalin a Vásárhelyi Híreknek adott interjúban.
A Magyar Nemzeti Múzeum ma már nyugalmazott muzeológusa 1963-ban ott volt, amikor Jozó Erzsébet veje beállított a dunsztosüvegnyi aranypénzzel.
”Huszár Lajossal, ketten dolgoztunk a múzeum Éremtárában, és azt a napot életem nagy szerencséjének tartom, de azt is, hogy a feltárásban is közreműködhettem!”
Mint elmondta, nem csak a – később 6,5 kilogrammra kiegészült - arany súlya, hanem történeti súlya is Európában egyedülállóvá teszi a szikáncsi aranypénz leletet.
Bíróné Sey Katalin meg is magyarázza ennek okát. „A 440-es években tárgyalások folytak a Bizánci udvar és Attila király között a kivetett adó mértékéről. A bizánciak sokallták az évi 2100 font aranyat. Annak előtte 750 font arany volt a béke ára, amit aztán újabb összegekkel emeltek, és végül a rómaiak adója 2100 font lett. Tudni kell, hogy egy font 72 db solidust tartalmaz, a szikáncsi lelet 1439 aranyérméje jó húsz fontot tesz ki, ami körülbelül egy százaléka lehetett a hunok által a kelet-római császárságra kivetett adónak. Ez az egy százalék mégis tetemes összegnek számított, aminek a jelen korban az növeli az eszmei értékét, hogy az összes darab, úgynevezett verdefényes, még sosem használt pénzérme.” – mondta a nyugalmazott muzeológus.
A későbbi gondos feltárás eredményeként az 1439 darab Európában is egyedülálló, hiszen eddig csak Szlovákiában került elő egy hasonló korú lelet, 108 solidus-szal, illetve Skandináviában szórványleletekből 980 darabot sikerült összegyűjteni.
„Éppen ez az egyben megtalált, még sosem használt mennyiség utal arra, hogy nem túlzás azt állítani, hogy Attila kincstárából származik, akár úgy hogy megdézsmálták a szállítmányt, mielőtt megérkezett volna.” – mondta a nyugalmazott muzeológus. Hozzátette, mivel akkoriban a hunok mobilak voltak, nem állandóra épített házakban laktak, a szikáncsi területen a feltárás során nem is találtunk semmilyen más, régészeti szempontból is alátámasztható bizonyítékot. A viszont tény, hogy a Kárpát Medence és Bizánc között a mai Hódmezővásárhely környékén vezetett egy kereskedelmi útvonal.” – mondta, Bíróné Sey Katalin, aki május 14-én délután 5 órakor az egyedülálló kincslelet izgalmas történelmi hátterét mutatja be a Tornyai János Múzeumban a Korok, kultúrák, lelőhelyek régészeti előadássorozatban.
Hat és fél kiló arany egy tanya mellett
