




















A hódmezővásárhelyi Emlékpont a Magyar Tragédia 1944 Kiállítóhelyen és a zsinagógában óvodai, általános- és középiskolai csoportok számára rendezett foglalkozásokkal emlékezett a Soá áldozataira.
A vásárhelyi zsinagóga órája mind a mai napig azt az időpontot, 10 óra 10 percet mutatja, amikor 1944. június 17-én elhurcoltak a városból 737 zsidó polgárt. Hódmezővásárhelyen ezerötszáz zsidó lakott, a városban a Beretzk Pál polgármester-helyettes által vezetett helyi közigazgatás ellenállása miatt nem jelöltek ki gettót.
1944. június 16-án a város zsidóit a zsinagóga, az egykori zsidó iskola és a hitközségi székház környékére gyűjtötték össze, majd június 17-én indult meg a közel nyolcszáz ember deportálása először a szegedi téglagyár tranzitgettójába, ahonnan később az auschwitzi és lengyelországi megsemmisítő és haláltáborokba, illetve az ausztriai Strasshofban lévő lágerbe indultak a vagonok.Az ausztriai táborba kerültek jelentős része túlélte a Soát, azonban Auschwitzból csak kevesen térhettek haza, a vásárhelyi zsidóságból négyszázhetvenen estek áldozatul a holokausztnak.
Most négy éve, hogy helybéli zsidóság elhurcolásának 70. évfordulója alkalmából fölavatták Nagy Attila szobrászművész és Rományi László iparművész Emlékezés-emlékeztetés című alkotását a hódmezővásárhelyi zsinagóga kertjében.
Hódmezővásárhely önkormányzata a zsinagóga épületét és eredeti berendezését 2004-ben felújítatta és létrehozta a zsidóüldözések során életét vesztett gyermekek sorsára fokuszáló Magyar Tragédia 1944 kiállítóhelyet. A zsinagógában és a kiállítóhelyen a hitélet mellett kulturális események, hangversenyek és múzeumi foglalkozások is zajlanak.
Az elmúlt héten több száz érdeklődő, közöttük óvodások, általános és középiskolai csoportok látogattak el az Emlékpont által szervezett eseményekre, amelyen a zsidó kultúrával és történelemmel ismerkedhettek – a héber betűírástól a holokauszt emlékművek „olvasásáig”. A foglalkozásokon a gyerekek közelről csodálhatták meg és rajzolhatták le a zsinagóga szecessziós rózsaablakát, míg a zsinagóga épülete mellett kialakított, kizárólag bibliai növényekből álló gondolkodókertet gránátalmafa ültetésével gyarapították.