Kultúra, oktatásA Hódmezővásárhelyi Gazdasági Egyesület első hét évtizede

2019. november 29., péntek
 
A Hódmezővásárhelyi Gazdasági Egyesület első hét évtizede

Száznegyven éve alakult meg, és a hetven éve történt megszüntetéséig folyamatosan működött a Hódmezővásárhelyi Gazdasági Egyesület. A rendszerváltást követőn újjáalakult szervezet első hét évtizedéről a hódmezővásárhelyi Emlékponttal közösen rendezett konferencián emlékezett meg.

 

 

 

 

 

 

 

– A Hódmezővásárhelyi Gazdasági Egyesület működésének az államszocialista hatalom hetven éve vetett véget – fogalmazta meg megnyitójában Miklós Péter, az Emlékpont intézményvezetője, a Tornyai János Múzeum igazgatója. A tudományos tanácskozás résztvevőit Benkő Zsolt, az egyesület elnöke köszöntötte, emlékeztetve, hogy a hét évtizeddel ezelőtti erőszakos átalakítás gazdaságokat és családokat tett tönkre.

 

Marjanucz László, a Szegedi Tudományegyetem nyugalmazott egyetemi docense a 19. század második felében a vásárhelyi határban lezajlott birtokrendezésről és tagosításról szóló előadásában arról szólt, hogy a kiegyezés időszakára számos törpe- és kisbirtok jött létre, amelyek nem voltak elegendőek egy-egy család megfelelő eltartására és a több tagból álló területek nem voltak alkalmasak a hatékony gazdálkodás megvalósítására.

 

Az 1920-as évek közepén a 15 ezer fős helyi gazdatársadalom egyharmadát, ötezer főt tudhatott tagjai között a Hódmezővásárhelyi Gazdasági Egyesület. Erről Zeman Ferenc, a Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád Megyei Levéltára történésze szólt előadásában. Az érdekvédelmi szervezet tanácsokkal segítette gazdálkodási és hitelügyekben tagjait, közraktárat alapított, ahonnan a gazdák jutányos áron szerezhették be az iparcikkeket, míg az egyesület hitelintézete kedvező feltételekkel nyújtott kölcsönt a tagoknak.

 

Vincze Gábor, az Emlékpont történésze a Rákosi-korszakban a népbíróság elé állított gazdák sorsát mutatta be. Mint elmondta, a korszakban „izgatás” vádjával bárki a népbíróság elé kerülhetett, így járt számos vásárhelyi gazda is. Az 1940-es évek elején, az 1950-es évek elején az országban úgynevezett „gyújtogató kulák”-ok elleni perekkel igyekeztek rettegésben tartani a gazdatársadalmat. A székkutasi Füvesi Jánost 1952 decemberében koholt váddal ítélte halálra a szentesi statáriális bíróság, majd kivégezték. Felesége csak hónapokkal később tudta meg, hogy mi lett a férjével, akit 1990 után sem sikerült rehabilitáltatnia.

 

– Nem földreform történt 1945 után – szögezte le Ö. Kovács József professzor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi tanára, rámutatva, hogy először földelkobzás, majd azt követően földosztás történt. Az államszocialista hatalom ellenséget látott a parasztságban, amelyet „kulák”-listákkal, megbélyegzéssel, tanyafelszámolással, internálással, kitelepítéssel, kínzással, sőt kivégzésekkel igyekeztek megtörni, míg a földosztással a hatalomhoz hű réteget igyekezett kialakítani.

 

– A magyar vidék biztosította az 1956-os forradalom logisztikai hátterét – jelentette ki a konferenciát záró előadásában Gulyás Martin. A Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet tudományos kutatója arról beszélt, hogy a parasztság 1956-ban az erőltetett bürokratikus koordináció, az ötéves tervek helyett az egyéni gazdálkodás lehetősége mellett szállt síkra, s követelték, hogy az állam ne nyomott áron, hanem reális értéken vásárolja meg a gazdaságok termékeit.

 
 
VH-ATA
 

Olvassa el ezt is!

Ez a fenyőfa is rekordközeli

Ez a fenyőfa is rekordközeli

Az idei dús lombozatú, szép  – méretében a tavalyelőtti rekordnagyságú fát megközelítő - fenyőfa a közeli Ady Endre utca egyik kertjében nőtt nagyra.
Sürgetik a kórházadósságok rendezését

Sürgetik a kórházadósságok rendezését

Levélben fordultak Orbán Viktor miniszterelnökhöz. A CSME Ellátó Központ Hódmezővásárhely-Makó intézményében is meghaladja az egymilliárdot a kifizetetlen számlák értéke.

Régészeti előadássorozat a Tornyaiban

Régészeti előadássorozat a Tornyaiban

Az Európában is egyedülálló őskori települést feltárása 1978-tól kezdődődött. Az eredményeit a Móra Ferenc Múzeum nyugalmazott régésze ismertette.

A szülő, vagy az óvónő szava már kevés lesz

A szülő, vagy az óvónő szava már kevés lesz

Rohamra készülhet a Szék utcai Szakszolgálat. Kormányrendelet jelent meg arról, hogyan, és ki döntheti el, hogy felmenthető-e egy 6 éves gyermek a beiskolázási kötelezettség alól. 
 

És ezt már olvasta?

Itt a nagyszülői GYED
Itt a nagyszülői GYED A gyed összege egy unoka után a nagyszülő fizetésének hetven százaléka, de maximum a mindenkori minimálbér kétszeresének a hetven százaléka.
 
Szabadkai alkotók vásárhelyi kiállítása
Szabadkai alkotók vásárhelyi kiállítása Átívelés címmel, két szabadkai alkotó életművét bemutató kiállítás nyílt a Szabadkai Városi Múzeum és a Tornyai János Múzeum közös szervezésében az Alföldi Galériában.
 
Tisztújító közgyűlés
Tisztújító közgyűlés

A 23 hazai nagyvárost képviselő polgármesterek döntöttek a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnökségéről. Márki-Zay Péter albizottsági elnök lett.

 
Egy különleges madár a diákok szemével
Egy különleges madár a diákok szemével Hódmezővásárhelyi iskolások alkotásait is várja a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság, amely az idei évben is meghirdeti a Túzok Vándorkupa alkotói pályázatát.
 
Szabadkai alkotók az Alföldi Galériában
Szabadkai alkotók az Alföldi Galériában A kiállítás része a Hódmezővásárhelyi Református Újtemplomi Egyházközség és a Szabadkai Városi Múzeum közös uniós projektjének.
 
Szövetségre lép tíz megyei jogú város
Szövetségre lép tíz megyei jogú város Közleményük szerint közös értékek és stratégia mentén, de nem lehet még tudni, milyen tartalommal és milyen formában működne együtt a tíz városvezető.
 
Hajdú Kitti három érmes helyezése
Hajdú Kitti három érmes helyezése A Hódmezővásárhelyi Sportlovasok Egyesületét Hajdú Kitti képviselte az év utolsó fedettpályás kiemelt díjugrató versenyén Kecskeméten.