Kultúra, oktatás1956 vásárhelyi és hazai dokumentumai az Emlékpont új kiállításán

2016. október 20., csütörtök
 

Az Emlékpont Összefogás a szabadságért. 1956: Magyarországon és Hódmezővásárhelyen című, vasárnap délelőtt megnyíló, még rendezés alatt álló kiállítását tekinthették meg a sajtó munkatársai pénteken a közgyűjtemény galériájában.

 

 

 

 

 

Október 23-án 10 órakor nyílik a kiállítás, amelynek anyagát Dr. Miklós Péter, az intézmény vezetője mutatta be az újságíróknak.

 

– A kiállítás több forrásból tevődik össze: saját kutatásaink alapján, levéltárak, magángyűjtemények, vásárhelyiek és országos tevékenységet folytató magángyűjtők anyagából állt össze az a közel harminc tabló, amely bemutatja az 56-os forradalomhoz vezető utat, a forradalom országos és vásárhelyi eseményeit, valamint a megtorlást, hiszen elválaszthatatlan a forradalomtól a kádári rendszer kialakulása. A történetkutatás eredményei szerint a megtorlás szigora egészen 1963-ig tartott, azonban a gyakorlatban volt olyan politikai elítélt, aki csak az 1970-es évek közepén nyerte vissza szabadságát.

 

A tablókon kívül korabeli tárgyak és dokumentumok is kerültek a tárlókba és vitrinekbe. A tárgyak egy része az Emlékpont és a Tornyai János Múzeum gyűjteményének része, valamint egy szegedi magángyűjtőtől, Szanka Józseftől is kerültek a kiállításba, míg a dokumentumok az Emlékpont gyűjtéséből és a Bethlen Gábor Református Gimnáziumból származnak.

Utóbbi azért is lényeges – mondta Miklós Péter - mert amikor 1956. október 16-án Szegeden megalakult MEFESZ, a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége az első a párttól független ifjúsági szervezet, jelen volt két vásárhelyi végzős bethlenes diák, Csoma Lajos és Zrínyi Péter is. Visszatérve Vásárhelyre felkeresték Gyáni Imre igazgatót és tájékoztatták a szervezet megalakulásáról. Ennek hatására október 19-én diákparlamenti ülésre kerül sor a Bethlen Gábor Gimnáziumban, ahol megfogalmazták, hogy a szovjet csapatokat vonják ki Magyarország területéről és hazánk lépjen ki a Varsói Szerződésből. Ezek a célok már visszaköszöntek az október 22-én a Műegyetemen tartott nagygyűlésen megfogalmazott 16 pontban.

 

A tárlókban láthatók a tantestületi ülések jegyzőkönyvei, közöttük az 1957-es bejegyzés, amelyben az iskola akkori vezetője értékelte az 1956-os „ellenforradalmat”, de látható azon diákok listája is, akik vagy saját szerepvállalásuk miatt – mert épp nemzetőrnek álltak, vagy verset szavaltak a forradalmi események során – nem tanulhattak tovább, vagy pedig szüleik tevékenysége miatt tiltották el őket a felsőoktatástól.

Láthatók az egyik tárlóban a megtorláshoz kapcsolódó kitüntetések mellett azoknak a rabosítási dokumentumok másolatai, amelyek a három nagy vásárhelyi megtorló perben bebörtönzött személyek anyagából származnak. Közte van Erdei István, a Csongrád Megyei Forradalmi Bizottság elnökének, vagy Gyáni Imre, a gimnázium korábbi igazgatójának, a városi forradalmi bizottság elnökének ujjlenyomatait tartalmazó irat. Ezek mellett láthatók a helyi kiadású sajtóanyagok, köztük a cenzúra nélküli időszak példányai, valamint az ellenőrzés visszatérése után a stencillel sokszorosított röplapok, amelyeken a Kádár-kormány hazugságaira hívták fel a figyelmet.

 

Miklós Péter két dokumentumra hívta még fel a sajtó figyelmét. A Csongrád megyei megtorlások során két Csongrád megyei személyt ítéltek halálra, Földesi Tibort és Kováts Józsefet, utóbbi menyasszonyának, Szász Évának a hagyatékából látható egy fotó, illetve a neki írt levelek megtekinthetők a kiállításon. Az 1956 októberében megszervezett Karhatalom nevű, később „pufajkásoknak” gúnyolt szervezet – a későbbi Munkásőrség - a megtorlások, az emberek begyűjtésének idején, 1956 végén, 1957 elején egy kis nyomtatott kartont adott ki „Boldog új esztendők kíván a Karhatalom” felirattal.

 
 
VH-Emlékpont
 

Olvassa el ezt is!

A szabadság ára - kettétört életek

A szabadság ára - kettétört életek

Nemcsak a mai fiatalok, de az idősek is sok újdonságot, új részletet ismerhetnek meg a hódmezővásárhelyi forradalmi eseményekről, illetve a megtorlásokról. Képekkel!
A vásárhelyi kisfiúnak szerencséje volt

A vásárhelyi kisfiúnak szerencséje volt

Vádat emeltek azzal a helybeli férfivel szemben, akinek a kutyája megharapott egy vásárhelyi kisfiút. A kutyának nem ez volt az első támadása.
Elhunyt Farkas Ferenc

Elhunyt Farkas Ferenc

81 éves korában elment örökre a hódmezővásárhelyi oktatás egyik jeles személyisége, helytörténet kutatója, értékes és érdekes társas kirándulások szervezője.

A Holtág szerelmese

A Holtág szerelmese

Varga András vásárhelyi fotós évtizedek óta szenvedélyesen megörökíti a Tisza, a Mártélyi Holtág évszakait, ezúttal a téli pihenőjében is varázslatos tájat. Képekkel!
 

És ezt már olvasta?

Véget ért a Tornyai-emlékév
Véget ért a Tornyai-emlékév Kiállításokkal, kiadványokkal és konferenciával emlékezett a közgyűjtemény  a 151 éve született névadójára. Megnyílt a Vásárhelyi Festőszimpózium kiállítása.
 
Innovációk a fürdőszobában
Innovációk a fürdőszobában Idén is csupa újdonságokkal találkozhatott az érdeklődő a Fürdőszoba és Otthoni Wellness Kiállításon, Budapesten.
 
A Németh László Városi Könyvtár rendezvényei
A Németh László Városi Könyvtár  rendezvényei

1989 óta ünnepeljük meg január 22-én a magyar kultú­ra napját, annak emlékére, hogy  Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le a Himnusz kéziratát.

 
Megdolgoztak a sikerért
Megdolgoztak a sikerért Rangadóhoz méltóan kezdődött a felnőttek összecsapása - elég régóta nem sikerült legyőzni az örök rivális Békést, ez is fűtötte a vásárhelyieket.
 
Vásárhelyi írónő új könyve
Vásárhelyi írónő új könyve Millennium évébe kalauzolja el az olvasót a vásárhelyi Borbás Edina legújabb regénye. Író-olvasó találkozó lesz  a Bessenyei Ferenc Művelődési Központban.
 
Szabadkai keramikusművész monográfiáját mutatták be az Alföldi Galériában
Szabadkai keramikusművész monográfiáját mutatták be az Alföldi Galériában Nemes Fekete Edit alkotásai összekötik a történelmi Délvidéket, a most Vajdaságként ismert territóriumot és a Dél-Alföldet, így Hódmezővásárhelyt is.
 
A norvég nagykövet Hódmezővásárhelyen
A norvég nagykövet Hódmezővásárhelyen Mártélyon megnézték azokat az, elmúlt évek során némileg elhanyagolttá vált létesítményeket, amelyek annak idején norvég finanszírozással valósultak meg.