Kultúra, oktatás1956 vásárhelyi és hazai dokumentumai az Emlékpont új kiállításán

2016. október 20., csütörtök
 

Az Emlékpont Összefogás a szabadságért. 1956: Magyarországon és Hódmezővásárhelyen című, vasárnap délelőtt megnyíló, még rendezés alatt álló kiállítását tekinthették meg a sajtó munkatársai pénteken a közgyűjtemény galériájában.

 

 

 

 

 

Október 23-án 10 órakor nyílik a kiállítás, amelynek anyagát Dr. Miklós Péter, az intézmény vezetője mutatta be az újságíróknak.

 

– A kiállítás több forrásból tevődik össze: saját kutatásaink alapján, levéltárak, magángyűjtemények, vásárhelyiek és országos tevékenységet folytató magángyűjtők anyagából állt össze az a közel harminc tabló, amely bemutatja az 56-os forradalomhoz vezető utat, a forradalom országos és vásárhelyi eseményeit, valamint a megtorlást, hiszen elválaszthatatlan a forradalomtól a kádári rendszer kialakulása. A történetkutatás eredményei szerint a megtorlás szigora egészen 1963-ig tartott, azonban a gyakorlatban volt olyan politikai elítélt, aki csak az 1970-es évek közepén nyerte vissza szabadságát.

 

A tablókon kívül korabeli tárgyak és dokumentumok is kerültek a tárlókba és vitrinekbe. A tárgyak egy része az Emlékpont és a Tornyai János Múzeum gyűjteményének része, valamint egy szegedi magángyűjtőtől, Szanka Józseftől is kerültek a kiállításba, míg a dokumentumok az Emlékpont gyűjtéséből és a Bethlen Gábor Református Gimnáziumból származnak.

Utóbbi azért is lényeges – mondta Miklós Péter - mert amikor 1956. október 16-án Szegeden megalakult MEFESZ, a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége az első a párttól független ifjúsági szervezet, jelen volt két vásárhelyi végzős bethlenes diák, Csoma Lajos és Zrínyi Péter is. Visszatérve Vásárhelyre felkeresték Gyáni Imre igazgatót és tájékoztatták a szervezet megalakulásáról. Ennek hatására október 19-én diákparlamenti ülésre kerül sor a Bethlen Gábor Gimnáziumban, ahol megfogalmazták, hogy a szovjet csapatokat vonják ki Magyarország területéről és hazánk lépjen ki a Varsói Szerződésből. Ezek a célok már visszaköszöntek az október 22-én a Műegyetemen tartott nagygyűlésen megfogalmazott 16 pontban.

 

A tárlókban láthatók a tantestületi ülések jegyzőkönyvei, közöttük az 1957-es bejegyzés, amelyben az iskola akkori vezetője értékelte az 1956-os „ellenforradalmat”, de látható azon diákok listája is, akik vagy saját szerepvállalásuk miatt – mert épp nemzetőrnek álltak, vagy verset szavaltak a forradalmi események során – nem tanulhattak tovább, vagy pedig szüleik tevékenysége miatt tiltották el őket a felsőoktatástól.

Láthatók az egyik tárlóban a megtorláshoz kapcsolódó kitüntetések mellett azoknak a rabosítási dokumentumok másolatai, amelyek a három nagy vásárhelyi megtorló perben bebörtönzött személyek anyagából származnak. Közte van Erdei István, a Csongrád Megyei Forradalmi Bizottság elnökének, vagy Gyáni Imre, a gimnázium korábbi igazgatójának, a városi forradalmi bizottság elnökének ujjlenyomatait tartalmazó irat. Ezek mellett láthatók a helyi kiadású sajtóanyagok, köztük a cenzúra nélküli időszak példányai, valamint az ellenőrzés visszatérése után a stencillel sokszorosított röplapok, amelyeken a Kádár-kormány hazugságaira hívták fel a figyelmet.

 

Miklós Péter két dokumentumra hívta még fel a sajtó figyelmét. A Csongrád megyei megtorlások során két Csongrád megyei személyt ítéltek halálra, Földesi Tibort és Kováts Józsefet, utóbbi menyasszonyának, Szász Évának a hagyatékából látható egy fotó, illetve a neki írt levelek megtekinthetők a kiállításon. Az 1956 októberében megszervezett Karhatalom nevű, később „pufajkásoknak” gúnyolt szervezet – a későbbi Munkásőrség - a megtorlások, az emberek begyűjtésének idején, 1956 végén, 1957 elején egy kis nyomtatott kartont adott ki „Boldog új esztendők kíván a Karhatalom” felirattal.

 
 
VH-Emlékpont
 

Olvassa el ezt is!

A szabadság ára - kettétört életek

A szabadság ára - kettétört életek

Nemcsak a mai fiatalok, de az idősek is sok újdonságot, új részletet ismerhetnek meg a hódmezővásárhelyi forradalmi eseményekről, illetve a megtorlásokról. Képekkel!
A vásárhelyi kisfiúnak szerencséje volt

A vásárhelyi kisfiúnak szerencséje volt

Vádat emeltek azzal a helybeli férfivel szemben, akinek a kutyája megharapott egy vásárhelyi kisfiút. A kutyának nem ez volt az első támadása.
Országos Tájfutó Diákolimpia vásárhelyi érmekkel

Országos Tájfutó Diákolimpia vásárhelyi érmekkel

Május 16-án a Zánkai Üdülőtáborban rendezték az Országos Tájfutó Diákolimpiát, amelyre Hód-mentor SE 5 fővel kvalifikálta magát. Eredményekkel!

 

Nyugdíjas túrázók

Nyugdíjas túrázók

Május 7-én közel száz résztvevővel kerékpártúrát szervezett Mártélyra a Hódmezővásárhelyi Nyugdíjas Szövetség.
 

És ezt már olvasta?

Gyermekrajzokon a család ünnepei
Gyermekrajzokon a család ünnepei Kihirdették a Hódmezővásárhely Református Újtemplomi Egyházközség által kiírt gyermekrajzpályázat eredményeit a Tornyai János Múzeumban. Képekkel.
 
Nagyszerű fejlesztések az Aranyossyban
Nagyszerű fejlesztések az Aranyossyban

Az energetikai korszerűsítés után az iskola tetőterében közösségi és oktatási helyiségeket, számítógépes termet alakítottak ki. Vannak további tervek. Képekkel.

 
Nyolc érmes helyezés a Diákolimpia megyei döntőjén
Nyolc érmes helyezés a Diákolimpia megyei döntőjén Lelkes hozzállással, remek játékkal tették le a névjegyüket a vásárhelyi diákok a Szegeden rendezett Megyei Asztalitenisz Diákolimpia döntőjén. Képekkel.
 
Lehet élezni a korcsolyát!
Lehet élezni a korcsolyát! Van, aki odavan érte, de van, aki a jeget látva azonnal nagy hasra- és fenékre esésekre asszociál. December 13-tól mindkettőről közvetlen benyomásokat lehet szerezni.
 
És mégis mozog a Föld
És mégis mozog a Föld Galileo híres - címbeli mondatát - a Németh László Gimnázium és Általános Iskola aulájában dr. Bónis Béla bizonyította be ismét egy látványos ingakísérlet prezentálásával.
 
Programok advent harmadik vasárnapján
Programok advent harmadik vasárnapján Advent harmadik vasárnapján, december 15-én a koszorú egyetlen rózsaszínű gyertyáját kell meggyújtani, mivel a rózsaszín az örömvasárnap liturgikus színe.
 
Népi hagyományvilág a XX. századi irodalomban
Népi hagyományvilág a XX. századi irodalomban Hagyomány, népi írók, nemzeti önismeret címmel rendezett konferenciát az Emlékpontban.