Holokauszt emlékmű avatásával, emlékkoncerttel, konferenciával és a Vészkorszak helyi áldozatait bemutató albummal tisztelegnek a mártírok emléke előtt Hódmezővásárhelyen június hónapban, a helyi zsidóság elhurcolásának 70. évfordulóján, jelentették be június 4-én a Városházán tartott sajtótájékoztatón.
Almási István polgármester elmondta, 1944. június 17-én 747 zsidót hurcoltak el Hódmezővásárhelyről, erre emlékeztet a zsinagóga órája, amelyet akkor - 10 óra 10 perckor - megállítottak és ma is azt az időt mutatja.
Az emlékező programokról a sajtótájékoztatón Árva László, az Emlékpont szakmai vezetője részletesen beszélt. Mint mondta június 15-én, vasárnap avatják fel a Zsinagóga udvarán Nagy Attila szobrászművész és Rományi László festőművész, belső építész közös, Emlékezés emlékeztetés című alkotását.
(A Vásárhelyi Hírek információi szerint az emlékmű 11 millió forint pályázati forrásból valósult meg.)
Az avatáson Prof. Dr. Gyulai József mond beszédet, majd 17 órától a 42 tagú Pánzügyőr Zenekar ad koncertet.
Június 16-án az Emlékpontban ’Fájó veszteségektől szívünk mélye vérzik’ – Zsidó sors a Dél-Alföldön címmel rendeznek konferenciát, majd 12 órakor – szintén az Emlékpontban – a holokauszt helyi áldozatainak emléket állító, Makó Imre levéltáros kutatásai alapján a Vihar és vész közepette című könyvet Szigeti János hitközségi ügyvezető és Szenti Csilla, a helyi levéltár vezetője mutatja be.
Magyarország Kormánya 2014-et, "Magyar Holokauszt Emlékév - 2014" címmel emlékévvé nyilvánította. A 20. századi történelem legfájdalmasabb epizódjára történő emlékezés és emlékeztetés jegyében Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata és a város kulturális intézményei szoboravatóval, könyvkiadással, emlékkoncerttel és a történelmi események tudományos feldolgozásával készülnek júniusban a vásárhelyi holokauszt évfordulóján.
Dél-Magyarország zsidóságát nem sokkal az 1944. április 26-i gettósítási rendeletet követően ugyanolyan gyorsan és módszeresen gyűjtötték össze, mint az ország más részein. Hódmezővásárhelyen gettó felállítására ‑ köszönhetően Beretzk Pál polgármester-helyettes és a helyi közigazgatás ellenállásának ‑ kivételes módon nem került sor. A zsidóság deportálása 1944. június 16-án reggel kezdődött a városban, amikor a makói csendőriskoláról átvezényelt ötven csendőr két csendőrtiszt irányításával házról házra járva gyűjtötte össze a zsidókat. Az embereket a zsinagóga udvarára hajtották, majd június 17-én terelték őket a Nagyállomásra. A szerelvény, melynek marhavagonjaiba átlagosan 35 embert zsúfoltak össze még másnap is az állomáson vesztegelt és a vasút által a városnak megküldött számlán (pontatlanul) szereplő 737 fő csak 19-én este érkezett meg Szeged-Rókusra, ahonnan a Cserzy Mihály utcában levő elhagyott téglagyárba hajtották őket. A vásárhelyieket a szegedi gyűjtőtábor többi rabjával együtt június utolsó napjaiban deportálták az auschwitzi megsemmisítő-, valamint a Bécs melletti strasshofi koncentrációs táborba.
A Vészkorszak vásárhelyi áldozatainak száma összesen 400 fő. Legtöbbjük a halál- és koncentrációs táborokban, valamint a munkaszolgálat során pusztult el, két család a deportálás elől öngyilkosságba menekült, valamint egy család a kamenyec-podolszki vérengzésének esett áldozatul.
