Elbúcsúztak az iskolájuktól és társaiktól a hódmezővásárhelyi Szőnyi Benjámin Református Általános Iskola végzős diákjai. A 14 ballagó nyolcadikos csokroktól roskadozva vonult végi az iskola termein, felidézve az elmúlt évek legjobb pillanatait.
Becsöngettek az utolsó órára, utoljára ültek az általános iskola padjai között a Szőnyi Benjámin Református Általános Iskola nyolcadikosai. A ballagás kavalkádjában, csupán pár perc jutott arra, hogy osztályfőnöküktől is búcsút vegyenek. Bacsáné Lévai Krisztina, a kis csapat mentora, mosolyogva osztotta szét a diákok között apró ballagási ajándékait, amit egyben emléknek és útravalónak is szánt az elkövetkezendő évekhez.
A búcsú pillanata nagyon nehéz, foglalta össze érzéseit az osztályfőnök, Bacsáné Lévai Krisztina, mikor megkérdeztem, mit érez a ballagás napján. „A gyerekek most kezdenek beérni, pont a legrosszabbkor kell elengednem őket, hiszen mostmár nem láthatom a fejlődésüket nap mint nap. A legtöbben szakközépiskolába kerülnek, de nagyon remélem, hogy a sok tanulás mellett, azokat a játékokat és tapasztalatokat sem felejtik el, amikre együtt tettünk szert.”
A hetedikesek hamar felsorakoztak a végzősök terme előtt, hogy a ballagó tarisznyát átadva a nagyvilágba bocsássák társaikat és egyben átvegyék helyüket az iskola falai között. A folyosókon eközben már felcsendültek a jól ismert Gaudeamus igitur hangjai is, ezzel is jelezve a nyolcadikosoknak, indulniuk kell. A diákok, intézményük névadójáról sem feledkeztek meg, hiszen kis koszorú jelzi az emléktáblán is. Még egy osztály kirepült.
