Szűk családi körben július 25-én délben eltemették Hódmezővásárhelyen Földvári László tanárt, népművelőt, a PMK volt ügyvezető igazgatóját.
Földvári László 1941. április. 9 - én született, édesapja Földvári László református segédlelkész, gondnok, főkönyvelő, édesanyja Tolnai Ibolya háztartásbeli volt.
A Bethlen Gábor Gimnáziumban érettségizett, majd elvégezte a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumot. A Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán szerzett földrajz- népművelő szakos tanár diplomát.
1965 és 68 között dolgozott Székkutason a Petőfi Mtsz.-ben mint főállattenyésztő, 1968-tól ’73-ig szintén főállattenyésztőként, majd telepvezetőként a Gorzsai Állami Gazdaságban. 1973-tól hat évig az Alföldi Porcelángyárban volt termelésirányító. 1978-tól ’92-ig a Helyőrségi Klub igazgatója volt, majd 1992-től a Petőfi Sándor Művelődési Központ, illetve a Szerdahelyi József KHT ügyvezető igazgatója volt 2000-ig.
Földvári László nevét leginkább a város kulturális életének kutatójaként őrzi meg az utókor. Könyvei, tanulmányai, kutatási eredményeinek publicisztikái mindegyikének címében elmaradhatatlan a ’Hódmezővásárhely’ szó. Az elmúlt években a Vásárhelyi Hírek több cikkéhez is nyújtott forrásanyagot.
Lokálpatriotizmusa volt számára a belső motorja, hogy mind aktív dolgozóként, mind pedig nyugdíjasként fáradhatatlanul munkálkodott - a nagyrészt saját maga által kijelölt - helyi város- és kultúrtörténeti témákban, több esetben vállalva a konfliktust szakmai, illetve a témáiban közvetve, vagy közvetlenül érintett személyekkel.
2010-ben jelent meg egy átfogó kötet, „Mikor a színészek beértek a városba, megszólaltak a harangok…” címmel, „Hódmezővásárhely színháztörténete 1816-1957” alcímmel. 2015-ben saját kiadásban jelent meg a Petőfi Művelődési Ház története.
Több tucatra tehető a későbbi korok számára is forrásnak tekinthető tanulmányai, különféle várostörténeti gyűjtése. Például ilyen a jeles vásárhelyiekről, vagy Vásárhely egyes kerületeinek történetéről írt tanulmánya, az 1919-es román megszállás és terror Hódmezővásárhelyen feldolgozása, vagy ilyen a film hódító útja Hódmezővásárhelyen,1897-1935-ig. Illetve A Hódmezővásárhelyi Sakk Kör és a Magyar Sakkszövetség Déli kerületének megalakulása, kezdeti tevékenysége (1925-1930).
Nevéhez köthető több neves vásárhelyi életének feldolgozása, mint például ’Csordás Nagy Dezső hagyatéka, ’Szerdahelyi József ébresztése’.
Földvári László hosszan tartó betegség után 75 éves korában hunyt el.
