A Szegedi Törvényszék helybenhagyta annak a 10 gyanúsítottnak az előzetes letartóztatását elrendelő végzéseket, akiket további két társukkal január végén bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének megalapozott gyanúja miatt vett őrizetbe a vám- és pénzügyőrség. 

Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a gyanúsítottak kiemelkedő tárgyi súlyú (öttől tíz évig terjedő szabadságveszéssel fenyegetett) bűncselekményt látszanak elkövetni, továbbá a halmazati büntetésre, valamint a bűnszervezetben történő elkövetésre irányadó szabályokra tekintettel – bűnösségük megállapítása esetén - akár 5 évtől 20 évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható velük szemben, ezért megalapozottan feltehető, hogy szabadlábra kerülésük esetén a hatóságok elől megszöknének vagy elrejtőznének. Emellett a gyanúsítottak a bűncselekményeiket szervezetten, összehangoltan látszanak elkövetni, továbbá jelenleg a bizonyítékok felkutatása, a tanúk kihallgatása is folyamatban van, így alappal lehet következtetni arra is, hogy az okirati bizonyítékok megsemmisítésével, elrejtésével, illetve a tanúk befolyásolásával a bizonyítás meghiúsítására törekednének, ezért előzetes letartóztatásuk indokolt.

A Szegedi Törvényszék másodfokú tanácsai az elsőfokú bíróság végzéseit azok mindenben helyesen indokai alapján helybenhagyták.

Mint arról a Vásárhelyi Hírekben részletesen beszámoltunk a nyomozás adatai szerint a bűnbanda tizenhárom magyar és egy szlovák cég közreműködésével követett el bűncselekményeket. Szlovákiában a nagykállói P. József és a tiszadobi M. György érdekeltségébe tartozó M-Elektro s.r.o. vett részt a fiktív kereskedelmi folyamatban. A cégláncolat Szlovákiába irányuló közösségi értékesítését három hódmezővásárhelyi társaság, a L. Imre és F. Zoltán által tulajdonolt Bravotech Kft., Hód-In Kft, és az Elektro-Quality Kft. bonyolította. Szlovákiából elsősorban a M. János nevével fémjelzett Bemutatóterem.net Zrt. vásárolt műszaki cikkeket - közösségi beszerzés címszó alatt.

A bűnszervezet a Magyarországon beszerzett műszaki termékeket papíron Szlovákiába utaztatta, majd az ugyancsak a cégláncolathoz tartozó szlovák cég „továbbértékesítette” az árut a szintén a bűnözői körhöz tartozó magyar vállalkozásoknak. Így a közösségi értékesítés alapján egyrészt visszaigényelték az áfát, másrészt a papíron történt uniós beszerzés után már nem fizettek adót a trükköző cégek. A termékek azonban a valóságban nem hagyták el Magyarország területét - csupán a bizonylatok jártak körbe a vállalkozások között -, hanem internetes áruházakon keresztül forgalomba kerültek.

Az eddigi információk szerint 81 milliárd forint körüli bevételt már megállapított a NAV, azaz nagyjából 22 milliárdot biztosan zsebre tettek.