Mától változik a magánszemélyek adózása, így módosul a személyi jövedelemadó (szja), a társadalombiztosítási járulék és az egészségügyi hozzájárulás (eho) szabályozása.
Jelentősen átalakul a nem pénzben adott juttatások adózása. A munkáltató béren kívüli juttatásokat (például Erzsébet-utalvány, helyi bérlet) 500 ezer forint helyett csak évi 200 ezer forintig adhat a jelenlegi 35,7 százalékos közteher mellett, az e feletti rész terhelése 51,17 százalék lesz. Ugyanakkor SZÉP-kártya formájában a 200 ezer forintos keretösszeg felett is megmarad az alacsonyabb adóterhelés évi 450 ezer forintig.
A 2014. december 31. után kötendő házasságoknál a párok együttesen havi 31 250 forinttal csökkenthetik adóalapjukat - elegendő az egyik félnek első házasnak lenni -, ami havi 5000 forint adómegtakarítást jelent számukra. Az első házasok adóalap-kedvezményét a házasságkötés hónapját követő hónaptól 24 hónapig, de legfeljebb a gyermekek után járó családi adóalap-kedvezményre való jogosultság hónapjáig lehet érvényesíteni.
A két eltartottat nevelő családoknál a családi kedvezmény mértéke 2016-tól 2019-ig kétszeresére emelkedik. Az összevont adóalapot csökkentő kedvezmény havi összege tehát jövőre még 62 500 forint lesz, 2016-tól azonban évente 15 625 forinttal – ez havi 2500 forint adómegtakarítás – nő, így 2016-ban gyermekenként havonta már 78 125 forint adóalap-kedvezményt lehet érvényesíteni.
Az iskolaszövetkezeteken keresztül foglalkoztatott diákoknak a munkáltató ugyanolyan adózási feltételek mellett biztosíthat juttatásokat, mint a munkavállalóinak, így részükre béren kívüli juttatásokat is adhat.
Módosultak az adóelőleg-nyilatkozatokra vonatkozó szabályok is, a tartós megbízási szerződésben álló személyek nemcsak az adóbevallásban, hanem év közben is érvényesíthetik majd az szja-t vagy az adóalapot csökkentő kedvezményeket, illetve a családi járulékkedvezményt.
Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege a jelenlegi 6810 forintról 6930 forintra nő, napi összege pedig 231 forintra. A külföldi jog hatálya alatt kötött munkaszerződések alapján végzett munka esetében alapbér helyett a munkaszerződésben meghatározott díj minősül majd járulékalapnak.
Pontosították a nyugdíjbiztosítás fogalmát is. A jövőben csupán az olyan biztosítások tekinthetők nyugdíjbiztosításnak, amelyek a törvény által felsorolt négy kockázati elemet (halál, egészségkárosodás, nyugdíjba vonulás, nyugdíjkorhatár elérése) együttesen tartalmazzák, és ezeken kívül a biztosítás más kockázatra nem terjed ki.
Biztosítások esetén nem keletkezik bevétel a magánszemélynél akkor, ha egy másik személy által kötött biztosításban a szerződő helyére lép. A jogalkotó a nyugdíjcélú megtakarításokat kívánja támogatni, ezért ha az alapbiztosítás kockázati díjrésze meghaladja az alapbiztosítás díjának 10 százalékát, kizárólag a nyugdíjcélú megtakarítást szolgáló díjrész alapján vehető igénybe kedvezmény.
