A Fidesz szerint az ön-és tulajdonvédelem joga megszilárdulna azzal, hogy az alkotmányba foglalják – ám ez nem jelenthet alapot a visszaélés-szerű alkalmazásra, és nem következik belőle fegyvertartás liberalizációja sem.
Neked törvény, nekem töltény kell - énekelte Pajor Tamás még a '80-as években, a Neurotic együttes frontembereként. Az ellentét mára túlmutat a dalszövegen: alkotmányba foglalhatják az ön-és tulajdonvédelem jogát, ami felveti a fegyvertartás liberalizációját is. Lehet-e Texas Borsod megyéből? Az állam lemond erőszak-monopóliumáról? Ami valószínű: hamarosan egyszerűsítik a fegyvertartást szabályozó rendszert - függetlenül az alkotmányozás menetétől.
A Fidesz jobban tudja
Az önvédelem jogának ügyében először a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot (KIM) kerestük meg, ám a tárca a Fidesz-frakció sajtóosztályának továbbította kérdéseinket, mondván, ebben ők az illetékesek. A párt sajtórészlege aztán írásban válaszolt. Levelükből kiderül: az állam nem mond le a kizárólagos erőszak monopóliumáról, „de nem minden esetben képes a polgárait azonnal és közvetlenül megvédeni, ilyen esetben pedig nem várható el, hogy a jogtalan támadással szemben védtelen maradjon. Ugyanis minden ember mellé nem állíthat rendőrt.”
Arra is kíváncsiak voltunk, hol lehet meghúzni a határt a jogos, arányos önvédelem és az önbíráskodás között. A frakció sajtóosztálya ezzel kapcsolatban kiemelte: az arányosságot, mint követelményt, nem lehet eltörölni, de a jogtalan támadás kockázatát nem szabad a megtámadottra hárítani. A Büntetőtörvénykönyv közelmúltban történt változásának eredményeképpen ma már a jogtalan támadónak egyértelműen viselnie kell magatartásának kockázatát – közölte a kormánypárt. Arról ugyanakkor nem számoltak be, mit tekintenek jogos támadásnak.
A Fidesz szerint az ön-és tulajdonvédelem joga megszilárdulna azzal, hogy az alkotmányba foglalják – ám ez nem jelenthet alapot a visszaélés-szerű alkalmazásra, és nem következik belőle fegyvertartás liberalizációja sem. Utóbbihoz továbbra is fegyverismereti vizsga, betöltött 18. életév és büntetlen előélet kell – továbbá az, hogy más kizáró (egészségügyi, pszichés) okok sem merüljenek fel az igénylővel szemben.
Egyszerűsítik a fegyvertartás szabályait
Ha könnyebben nem is, de egyszerűbben juthat majd fegyverhez az erre jogosult állampolgár. A Belügyminisztérium érdeklődésünkre közölte, az alkotmányozási folyamattól függetlenül megkezdték lőfegyverek, lőszerek megszerzésére, illetve tartására vonatkozó hazai szabályok széleskörű, átfogó felülvizsgálatát – és várható, hogy megújítják a szabályozási rendszert. A módosítás során a BM a pillanatnyilag hatályban lévő szabályrendszer „szigorítása”, avagy „enyhítése” helyett mindenekelőtt a számos ponton túlbürokratizált jelenlegi szabályozás racionalizálását, illetve egyszerűsítését kívánja végrehajtani – derül ki a tárca közléséből.
A belügy ezzel együtt ragaszkodik a fegyvertartáshoz szükséges „általános és különleges” feltételekhez, az elbírálás módja tehát valószínűleg nem változik – ha valaki ezen elvárások egyikének nem felel meg, a hatóság visszautasítja kérelmét.
A BM mellett az Országos Rendőr-főkapitányságnál (ORFK) is érdeklődünk, jelenleg hány engedéllyel tartott lőfegyvert tartanak számon Magyarországon. Az ORFK sajtóosztálya kérdésünkre írásos választ ígért, ez azonban a cikk elkészültéig nem érkezett meg szerkesztőségünkhöz.
A fegyver csak bajt okoz
Nem hiszem, hogy a fegyvertartás liberalizációja nagyobb önvédelmet biztosítana – vélekedett kérdésünkre Tomasovszki László börtönpszichológus és egyetemi oktató. A szakértő szerint annak lehetősége, hogy az áldozat is tarthat fegyvert, az elkövetőt még erőszakosabbá, kegyetlenebbé, gyorsabb fegyverhasználóvá tenné. Arról nem is beszélve, hogy a legális (engedéllyel tartott) fegyverek körének bővítése akár potenciális eszközt szolgáltathat bűncselekmények elkövetéséhez – a legalizált fegyverek mellett pedig jelentősen emelkedhet az illegálisan tartottak száma is. A fegyverek veszélyességét Tomasovszki szerint jól mutatja, rendvédelmi körökben általános nézet, hogy „csak bajt okoznak”; a börtönökben fogvatartotti körletekre például mindenkinek tilos lőfegyvert vinnie, főleg azért, mert azt a fogvatartottak megszerezhetik.
Tomasovszki László abban is kételkedik, hogy a lőfegyver biroklása javítana a bűncselekmények áldozatainak túlélési esélyein: az „egyszerű” állampolgár szerinte nem rendelkezik, rendelkezhet a fegyver kezeléséhez megfelelő és kívánatos rutinnal, helyzetfelismeréssel, mely annak biztonságos kezeléséhez, tárolásához és használatához elengedhetetlen – izgalmában viszont halálos kimenetelű balesetet okozhat. Persze előfordul ez a bűnözői oldallal is: Tomasovszki találkozott olyan esettel, amikor az egyszeri rabló hiúsította meg saját akcióját. „A tettes (úgy, ahogyan azt a krimikből eltanulta) maszkban bement egy bankfiókba, elkiáltotta magát, hogy bankrablás! – majd szándéka komolyságát kifejezendő, a fegyvert a feje fölé tartva a mennyezetbe lőtt. Azonban - mivel az épület vasbetonból épült - a lövedék visszapattant, eltörte a bankrabló kulcs-csontját és a tüdejében állt meg. Súlyos, életveszélyes állapotban szállították kórházba.” – mesélte a börtönpszichológus. A fegyvert birtokló civil emellett akkor is pórul járhat, ha – véletlenül vagy szándékosan – túllép az arányos önvédelem határain, figyelmeztet a szakértő, példaként egy másik esetet említve. Itt zsarolók támadtak a sértettre és családjára, méghozzá az áldozat otthonában; az illetőnek valahogyan sikerült átmenekülnie a szomszéd szobába, ahol magához vette (az egyébként engedéllyel tartott) maroklőfegyverét, majd ezzel kirontott abba a helyiségbe, ahol a zsarolók voltak. A zsarolók abban a hitben, hogy ez csak egy riasztópisztoly, rárontottak – dulakodásban a fegyver elsült, az egyik zsaroló halálos lövést kapott. A történet pikantériája, hogy az eredetileg áldozatból lett így elkövető, és a bíróság sokéves fegyházbüntetésre ítélte.
A fegyvereknek emellett bűngerjesztő hatásuk is lehet; közismert, hogy a nagyobb agresszív késztetettséggel bíró személyek erősebben vonzódnak az agresszív eszközökhöz, témákhoz, fegyverekhez. A fegyver birtoklása pedig önmagában is fokozza az agresszív késztetettséget. Így egy ördögi spirál jöhet létre, mely gyengébb énerő, önkontroll esetén (például személyiségzavar), frusztráció megélésekor tragédiába torkollhat – figyelmeztet Tomasovszki. A felügyelet nélkül hagyott, gyermekek kezébe kerülő fegyverek esete már csak ráadás: a világ legfiatalabb, öt éves gyilkosa például saját testvérét lőtte agyon apjuk elől felejtett pisztolyával – játékból.
