Emlékévvel tisztelegnek a száz éve elhunyt Szeremlei Sámuel református lelkész és történész előtt Hódmezővásárhelyen.

Bán Csaba, a Hódmezővásárhely-Ótemplomi Református Egyházközség lelkésze az emlékév programját bemutató pénteki sajtótájékoztatón azt mondta, a hódmezővásárhelyi református közösség 1549-től számítja történetét. A városban szolgáló lelkészek közül kettőt fontos kiemelni: Szőnyi Benjámint, aki az 1700-as években az ótemplom, és Szeremlei Sámuelt, aki a 19-20. század fordulóján az újtemplomi gyülekezet lelkipásztora volt.

A város református egyházközségei a hódmezővásárhelyi közgyűjteményekkel és a Szeremlei Társasággal együttműködve emlékévet szerveznek Szeremlei Sámuel halálának centenáriuma alkalmából. A rendezvénysorozat vasárnap délután nyitó istentisztelettel kezdődik, melyen Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke hirdet igét - közölte a lelkész.

Major Istvánné, az újtemplomi gyülekezett lelkipásztora hangsúlyozta, Szeremlei Sámuel munkássága meghatározó volt a közösség vásárhelyi identitásának, reformátusságának megőrzése szempontjából. Az emlékév egyik célja, hogy a lelkész, történész munkásságát közelebb hozzák a fiatalabb korosztályokhoz.

Nagy Gyöngyi történész, a Szeremlei Társaság elnöke kifejtette, Szeremlei Sámuel a modern magyar történetírás egyik úttörője volt, akinek kötetei ma is levehetők a polcról, hiszen munkái időtállóak. Nevét Hódmezővásárhelyen egy utca és egy óvoda is viseli.

A lelkész, helytörténeti és egyházi író sokrétű munkásságát tudományos, ismeretterjesztő, pedagógiai eseményekkel, kiállításokkal mutatják be a következő hónapokban. A tanulóifjúságnak februárban rajzversenyt hirdetnek, a Szőnyi Benjámin Református Általános Iskolában és a Bethlen István Református Gimnáziumban rendhagyó tanórákat tartanak, az év során többször is helytörténeti sétákat szerveznek. Májusban konferenciával, az év második felében kiállítással emlékeznek Szeremlei Sámuelre, és a tervek szerint egy tudományos kötet is megjelenik. A programokat záró istentiszteletet pedig november 20-án, a lelkipásztor halálának évfordulóján tartják - tudatta az elnök.

Szeremlei Sámuel 1837-ben született a Borsod vármegyei Gelejen. A gimnáziumot Miskolcon, a teológiát Debrecenben végezte. Lelkészi hivatását Hajdúböszörményben kezdte, majd 1861-től Makón, 1864-től Hódmezővásárhelyen káplánként szolgált. Hamarosan külföldi tanulmányútra indult, visszatérve pedig Bihardiószegre került lelkészként. 1871-ben tér vissza Hódmezővásárhelyre, ahol aztán 87 évesen bekövetkeztetett haláláig élt. A református egyházban több választott tisztséget betöltött, és irodalmi, valamint tudományos munkásságát is elismerték: a Magyar Tudományos Akadémia 1909-ben választotta levelező tagjává.

A kiegyezés évében, 1867-ben két nagyszabású történeti munkája is a megjelent az 1848-49-es forradalomról és szabadságharcról, majd öt kötetben dolgozta föl választott városa történetét. Könyve jelent meg a helyi református templomok építéséről és a közösség történetéről. Egyházi hivatása és tudományos munkássága mellett újságírással is foglalkozott.