Elindult a központi szúnyoggyérítés, amelyet évek óta a katasztrófavédelem irányít. Tavasszal túlnyomórészt a lárvák elleni biológiai védekezés zajlik.

A szúnyogok tenyészőhelyén egy természetes baktérium által termelt fehérjét tartalmazó készítményt juttatnak a vízbe. Ez a fehérje a kijuttatott dózisban kizárólag a csípőszúnyogok lárváit pusztítja el, minden más élőlényre, még az árvaszúnyogokra is ártalmatlan.

Mint minden évben, Hódmezővásárhelyen nemcsak a Katasztrófavédelem, hanem az önkormányzat is végeztet szúnyogírtást, szükség szerint többször is egy szezonban. Idén az első ilyen irtás április 29-én és 30-án (hétfőn és kedden) napnyugta után földi úton végeznek szúnyoggyérítést Hódmezővásárhely belterületén és a Mártély üdülőterületen.

Az alkalmazott készítmény (Deltasect Plus 1,2 ULV szúnyogirtó szer) a kijuttatott csekély mennyiségben (0,6 liter/hektár) kizárólag az érzékenyebb rovarokat pusztítja el, melegvérű állatokra, emberre nem veszélyes, hatóanyaga néhány óra alatt lebomlik.

Na de, meddig tart a szezon, mikor csíp a szúnyog, és mely betegségek írhatók a vérszívó számlájára? Az alábbi összeállításból kiderül.

A szúnyogfélék az egész világon előfordulnak, és elsősorban a meleg, nedves környezetet kedvelik. Hazánkban jellemzően májustól szeptemberig vannak jelen, általában 1-6 hétig élnek. Idegesítő zümmögésük számukra pozitív tartalommal bír – valójában nem más, mint nászra hívó hang.

A nőstény szúnyogok okozzák magát a csípést. Az esti, szürkületi órákban aktívak: este 6 és 10 óra között kell számítani a támadásukra. A nőstények - a hímekhez hasonlóan - életük nagy részében növényi nedveket szívogatnak, azonban a legtöbb fajnál a sikeres peterakáshoz szükség van madarak vagy emlősök vérének szívására is, életükben legalább egyszer. Minden elszívott vércsepp több száz pete lerakásában segíti őket.

A szúnyogok egyes embereket szívesebben csípnek meg, mint másokat. Ez nem csupán hiedelem, hanem valóban így van. A szúnyogokat a kilélegzett levegőben lévő szén-dioxid vonzza leginkább, emiatt a gyorsabb anyagcseréjű, testesebb embereket és a várandós kismamákat kedvelik, továbbá azokat, akiknek magasabb a testhőmérsékletük. A szúnyogok a látásuk alapján is válogatnak: állítólag nagyobb eséllyel veszik észre a fekete, a sötétkék és a piros ruhát viselőket.

A szúnyogok csípésük által többféle súlyos betegséget terjesztenek. Hazánkban a bőrférgességet és a szívférgességet – utóbbi az elmúlt években egyre gyakrabban fordul elő, újabb veszélyt jelent, a szívférges megbetegedések száma szaporodik. Hazánkban 3-4 olyan szúnyogfaj van, ami az emberre és a házi állatokra is veszélyes szív- és bőrférgesség kórokozóját hordozza.

Már 2014-ben írtunk a Vásárhelyi Hírekben, hogy azév júliusában Szerbiában már 17 beteget kezeltek a nyugat-nílusi láz tüneteivel. Közülük az egyiket a Vásárhelytől légvonalban 100 kilométerre lévő Óbecsén. Ő volt az első beteg a Vajdaságban. Az azóta eltelt években a helyzet rosszabbodott, a betegséget leginkább terjesztő tigris- vagy zebraszúnyog a klímaváltozás miatt egyre jobban terjed Európában.

Szintén szúnyog terjesztheti a bőrférgességet, amely ugyan nem halálos betegség, de a féreg például eljuthat a szembe is, esetenként látászavart okozhat. A szívféreg fertőzés legfőképpen a kutyákra, a macskákra és a vadászgörényekre jelent halálos veszélyt, de a szívféreg lárva az emberi tüdőbe is eljuthat – a fertőződés forrása legtöbbször a beteg házi kedvenc.