Nem lehet messze az igazságtól, hogy bizonyos fokig a tanácstalanságot tükrözi annak a roadshownak a terve, amit a Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság októberre tervez a megyében, annak érdekében, hogy - többek között - információkat szerezzenek a szakképzés szereplőitől a szakképzési koncepció készítéséhez.
Emellett a Hódmezővásárhelyt is érintő roadshown „a résztvevőknek bemutatják majd a szakképzési centrumok és a gazdálkodó szervezetek együttműködésének lehetőségeit, de szó esik a duális képzés jövőbeni feladatairól is. Sőt a szakképzés átalakításának jelenlegi és a következő időszakban várható tervei sem hiányoznak majd a napirendről.” - olvasható a konkrétumok nélkül megfogalmazott összegzésben.
Szeptember 6-án Szegeden ülésezett a Csongrád Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság (MFKB), amelynek a megye szakképzés-fejlesztési koncepciójának alapelvei, valamint a tervezet elkészítésének ütemezése is szerepelt a napirendjén. Emellett bemutatkozott a megyei foglalkoztatási megállapodásokat koordináló Megyei Önkormányzati Hivatal, továbbá Szeged Megyei Jogú Város és Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Paktumirodája.
A szakképzés körüli tanácstalanságot itt is jól mutatja, hogy az MFKB konzultál majd a megye gazdasági szervezeteivel, hogy tevékenységük további, minőségi megvalósítása érdekében mérjék fel képzési igényeiket, hogy támogatott képzéseket biztosítsanak.
Hasonló a helyzet az ország számos megyéjében, amelynek lényegével most szembesültek a hazai szakképzésben munkálkodók, mert mint arról a Vásárhelyi Hírekben is írtunk, siralmasan indult az idei tanév, ötvenötezer férőhely maradt üresen, a szakgimnáziumok férőhelyeinek 56,3 százalékát sikerült betölteni, míg a szakközépiskoláknál 38,8 százalék ez az arány.
A három Hódmezővásárhelyi Szakképzési Centrumhoz tartozó és az FM égisze alá tartozó Gregus Máté Szakképzőben is maradt hely bőven. A problémát tetézi, hogy információink szerint van olyan szakképző a városban, amelyben 5-6 betöltetlen tanári állás nehezíti az oktatómunkát.
A képzés is változott idén (is), az új rendszer új elnevezéssel járt, vagyis szeptembertől például a vásárhelyi Eötvös, Kalmár és Corvin iskolák neve után a ’Szakgimnázium és Szakközépiskola’ elnevezést kell írni. (Erről cikkünk a lap alján!)
Már felmerült olyan elképzelés is, hogy külföldről hoznának szakembereket a hiányszakmákba, mert itthon egyre kevesebben jelentkeznek szakiskolákba.
Idén ismét lehetett jelentkezni a hiányszakmákra. Hegesztő, kertész, mechatronikai karbantartó, női szabó, húsipari-termék gyártó. Ez utóbbi szakma kivételével, mindegyiket lehet tanulni Vásárhely 4 szakiskolájának valamelyikében. A tanulmányi eredménytől függően 10 és 30 ezer forint között van az ösztöndíj.
Érdemes megjegyezni, hogy tavaly (Csongrád Megyében) kétszer ennyi hiányszakma tanulását „ösztönözte” ösztöndíjjal a kormány. Az idei listából kikerült az ács, eladó, épület- és szerkezetlakatos, gépi forgácsoló, kőműves és hidegburkoló, központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő, mezőgazdasági gépész, villanyszerelő.
Pedig ha végignézzük a régió bármelyik Szuperinfóját, ezek mindegyikére volna kereslet, nem is kevés.
Országosan kevés a megfelelő képzőhely, sokan elavult technikával rendelkező iskolákba kerülnek. Emellett szakmai szervezetek azt is kifogásolják, hogy folyamatosan változik az iskolák kínálata.
Kapcsolódó cikkünk:
Szeptembertől változott a szakképzési rendszer
