Az Első Világháború hódmezővásárhelyi következményeiről rendezett közös emlékülést a Szeremlei Társaság és az Emlékpont szeptember 11-én, pénteken délután.
A tudományos tanácskozás előadóit és hallgatóságát Miklós Péter, az Emlékpont intézményvezetője köszöntötte.
Lőkös Györgyi levéltáros, a konferencia levezető elnöke bevezetőjében elmondta, hogy az Első Világháború kapcsán Makó Imre levéltáros neve megkerülhetetlen a téma feldolgozójaként, hiszen a történeti monográfia 1993-ban megjelent második kötetében, vásárhelyiek sorsát hadiszolgálatuk szerint követte nyomon, Mint mondta, ezeket a kutatási eredményeket bővítette tovább 1997-ben a társaság évkönyvében, majd 2004-ben még teljesebbé vált a feldolgozás, amikor Lázár János polgármestersége alatt a város kiadásában megjelent az Első Világháború áldoztainak hódmezővásárhelyi adattára. Makó Imre legutóbbi publikációja a Szeremlei társaság 2013-14-es évkönyvében megjelent kronológia, mely a Nagy Háború vásárhelyi szemszögből fontosabb hadieseményeit tartalmazza.
Lőkös Györgyi bevezetőjének zárásaként elmondta, ezzel még koránt sincs vége a téma feldolgozási lehetőségeinek.
A konferencia előadói ezeket az ismereteket bővítették, újabb kutatási témáik eredményeinek bemutatásával.
A tudományos ülés első előadója Zeman Ferenc volt, aki egyetemi szintű történelem, földrajz tanári, történészi, valamint terület- és településfejlesztő geográfus diplomával rendelkezik. 2011 és 2014 között a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, a Történelemtudományi Doktori Iskola Modernkor programjának hallgatója volt, a képzést abszolutóriummal zárta. Jelenleg ugyanitt doktorjelölt. Előadásában a Nagy Háború Hódmezővásárhely demográfiájában hagyott lenyomatát elemezte.
Héjjahalomtól Kardoskútig címmel Vásárhely külterületi népének emlékezéseit tárta a tanácskozás hallgatósága elé Nagy Gyöngyi, az Emlékpont történésze, a vásárhelyi kulturális élet rendszeres szereplője. Sokszor hallhattuk szavalatát rendezvényeken, illetve a Wass Albert kör tagjaként rendszeres előadója annak. Nem szokásos vásárhelyi edukációs utat járt be. A Gregus Máté Szakközépiskolában érettségizett. A Szegedi Pedagógusképző Kar magyar történelem szakos általános iskolai tanári diplomája után, Szegeden szerzett történész diplomát. Jelenleg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Történelemtudományi Doktori Iskolájának történész doktorandusza.
Presztóczki Zoltán, a dél-alföldi városban működött máramarosszigeti református jogakadémiáról tartott ismertetőt.
A hódmezővásárhelyi levéltár levéltárosa 2002-ben diplomázott a Szegedi Tudományegyetemen történelem szakos tanárként, 2009-ben, a Juhász Gyula Pedagógusképző Karon informatikus könyvtáros diplomát szerzett. 2007 óta a Hódmezővásárhelyi Levéltár levéltárosa. 2009 óta a Szeremlei Társaság tagja, 2011-től annak titkára. A Szeremlei Társaság évkönyveinek szerkesztésén dolgozik. Cikkei a Délvilág, a Levéltári Szemle, a Honismeret és a Látóhatár oldalain olvashatók, tanulmányai többsége a Szeremlei Társaság évkönyveiben elérhetők.
Kovács Ferenc neve jól ismert a Vásárhely történetét kutatók sorában. 1990-ben végzett a Kossuth Lajos Katonai Főiskolán. Hivatásos tiszt volt. Érdeklődési köre az Országzászló mozgalom, a Vitézi Rend, a II. Világháború magyar hadtörténelmi vonatkozásai, a helytörténet. Emellett könyvek, képeslapok és fotók gyűjtésével foglalkozik. Három önálló kötetéből kettő a hódmezővásárhelyi országzászlóhoz kötődik, egy pedig a Szent Jobb országjárásának vásárhelyi eseményeit foglalja össze. Cikkei a Katonaújság, Vásárhelyi Látóhatár, és a Szeremlei Évkönyvben olvashatók.
Előadása rövid rálátást adott arról, miként gondozták az I Világháborútól napjainkig azon katonák sírjait, akiket Hódmezővásárhelyen temettek el. Szólt a hadisír gondozás múltjáról és jelenéről, az ebben lévő feladatokról, a felelősségéről és példakeresésről, mindennapi problémáiról. Beszámolt a megvalósult tervekről, és jövőbeli célokról.
Csányi Viktor a Tornyai János Múzeum régészeként, az első világháború előzményeit, a háború éveit és a háborút követő kaotikus állapotokat a filatélián keresztül mutatta be. A szerteágazó témában rejlő számos lehetőség miatt csak egy átfogó korkép megrajzolását tűzte ki célul, ami messze túlmutat az egyes emberi tragédiákon, ugyanakkor hűen tükrözte az ország tragikus sorsát.
