Több évig Hódmezővásárhelyen élt és alkotott festő emlékkiállítása nyílik pénteken, születésének 135. évfordulója alkalmából a Molnár-C. Pál Műterem-Múzeumban Budapesten.
A képen Rudnay Gyula, Tornyai János, Endre Béla festőművészek Hódmezővásárhelyen
Csillag Péter, a múzeum vezetője elmondta, hogy a Rudnay családdal közösen készítették a tárlatot az évfordulóra, hogy eloszlassák azt az általános vélekedést, hogy Rudnay sötét színekkel festette le a magyar tájat. A tárlatra világos képeket gyűjtöttek össze, 50 festményt és grafikát, amelyeken nemcsak a festő kedvenc dunántúli, somogyi dimbes-dombos tájait, a nagybábonyi utcát mutatják be, hanem a családjáról készült műveket is. Az eseményre a Magyar Nemzeti Galéria és műgyűjtők is kölcsön adtak képeket.
Ezen túl a festményekhez idézeteket is tettek a mestertől, mert egyik tanítványa, Bartha Zoltán festőművész 10 füzetet írt tele mesteréről és ebben összegyűjtötte Rudnay mondásait. A múzeum vezetője arról is beszélt, hogy mindenképpen személyessé akarták tenni a kiállítást, így került a műtárgyak közé a lányának tervezett báli ruha és kabát, a művész festékpalettája, festőszéke. Látható lesz négy karakteres önarcképe, de megfestette a Rudnay-generációt, nagyapát, a fiát és az unokát is.
Egyik tanítványa, Bak Péter is lefestette a mestert, de Rudnay csak addig volt hajlandó modellt ülni, míg két üveg vörösbort meg nem ivott - jegyezte meg Csillag Péter. Ezt a képet is bemutatják. Több fotót is kiállítanak róla, olyanokat, amelyen hegedül, tanít vagy a hallgatókkal közösen látható.
Szombaton Rudnay Gyula unokája tart tárlatvezetést, február 20-án, szerdán szakmai napot rendeznek, ahol kötetlen beszélgetés lesz a Rudnay család tagjaival, művészettörténészekkel - tette hozzá a múzeum vezetője.
Rudnay Gyula a posztnagybányai stílus egyik legjelesebb képviselője. A magyar nemzeti romantika, Munkácsy Mihály realizmusa és a nagybányai iskola határozták meg munkásságát. Münchenben Hollósy Simon szabadiskolájában tanult, a nyarakat Nagybányán töltötte, de járt tanulmányúton Rómában és Párizsban is.
A magyar hagyományok élesztését tűzte célul, ezért 1905-től Hódmezővásárhelyen élt, széles horizontú alföldi tájakat festett, Tornyai János lett a legjobb barátja. 1910-ben költözött Budapestre, 1922-től 30 éven át tanított a képzőművészeti főiskolán. 1947-ben megalapította a bajai művésztelepet, 1926-ban készítette az Országháznak a Pusztaszeri országgyűlést ábrázoló nagyméretű gobelinjét.
Rudnay Gyula (1878-1957), a magyar lelkiség festője címmel a Kossuth-díjas festő és művésztanár születésének 135. évfordulója alkalmából nyílik pénteken az emlékkiállítás Molnár-C. Pál Műterem-Múzeumban Budapesten.
