A napokban Hódmezővásárhely déli határában végeztek terepbejárást a Tornyai János Múzeum munkatársai, akik az eddig ismert lelőhelyek mellett jelentős kiterjedésű, újabb leletanyagot rejtő területeket is felfedeztek.
Az edénytöredékek egy nagyobb, római- és középkori településegyüttes, valamint több, kisebb területű szarmata és Árpád-kori megtelepedésre utalnak.
Vásárhely határát az elmúlt évtizedekben egyetemisták bevonásával szisztematikusan bejárták és rögzítették a nyomokat a szakemberek, az, hogy most mégis új területek mutatkoztak meg, annak köszönhető, hogy közvetlenül az őszi szántást követően került sor a bejárásra. Ezt egyébként az ipari park tervezett bővítése kapcsán kellett elvégezni, hogy a beépítés tervezése során elkerüljék a nagyobb lelőhelyeket, vagy ha a munka veszélyeztetné a leleteket, úgy felkészüljenek a komolyabb feltárásokra.
A bejárás során a Tornyai János Múzeum munkatársai Csányi Viktor régész vezetésével csatárláncban, szisztematikusan járták végig a mintegy négy négyzetkilométeres területet és szemrevételezéssel – talajradar, fémkereső, vagy légi felvételek készítése nélkül – keresték a régészeti korú töredékeket.
A lelőhelyek koordinátáit GPS készülékkel rögzítették, s a megtalált leletről dokumentációt készítettek. Nem cél valamennyi töredék összegyűjtése, inkább a díszesebb darabok, vagy az edények alj- és peremtöredékei kerültek a múzeumba, amelyek több információt adnak a régészek számára. A bekerült anyagot azután átvizsgálják, a restaurátorok megtisztítják a kiválasztott darabokat, amelyek adatai bekerülnek a múzeum nyilvántartásaiba, míg maguk a töredékek a raktárakba.
Csányi Viktor elmondta: nem számítanak országos szenzációra okot adó lelet megtalálására, a most megtalált leletek a régészek mindennapi munkájának mementói, a terepbejárás célja pedig a város határában fellelhető lelőhelyek minél pontosabb feltérképezése.
Tegyük hozzá, a kulturális örökség elemeinek, a régészeti emlékek védelme érdekében a beruházások előtt régészeti érintettség esetén törvény, illetve kormányrendelet szabályozza, milyen előzetes feltáró munkát kell elvégezni, illetve a régészeti területeket melyik három kategóriába lehet besorolni: fokozottan vagy kiemelten védett régészeti lelőhelyek, nyilvántartott régészeti lelőhelyek, illetve régészeti érdekű területek.
