Egyszerűen nincs összefüggés a parlagfűirtásra fordított erőfeszítések és a pollenkoncentráció között. Nem működött eredményesen a parlagfű elleni védekezés rendszere 2013 és 2015 között – állapította meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ellenőrzése, amelynek eredményeit május 29-én Budapesten hozták nyilvánosságra.

„Az előző évek tapasztalatai alapján mi már 2013-ban megmondtuk, hogy nulla hatása lesz a nagy csinnadrattával kommunikált védekezésnek” - mondta Halász Judit a Vásárhelyi Híreknek.

A Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület (PME) elnöke egyenesen nonszensznek tartja (és erről már többször nyilatkozott) hogy pénzt, üzemanyagot nem kímélve helikopteres felderítést végeznek, miközben évek óta nincs aki végrehajtsa a védekezést.

Ehhez egy adalék: Tavaly másfél millió hektár parlagfűvel fertőzött területet derítettek fel és 1500 hektáron kellett hatósági eljárást indítani, a kiszabott bírság összege mintegy 4 millió forint - mondta 2016 augusztusában Szalkai Gábor, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) főosztályvezető-helyettese. Keveseknek tűnik fel, hogy a feltárt terület mindössze 10 százalékának tulajdonosait büntették meg.

Inkább a bürokráciától, mint a parlagfűtől fulladoznak az allergiások. Hiába jelentik be a szénanáthás lakók a parlagfűerdőt a szakhatóságnál, kaszálás helyett a hivatalok aktákat tologatnak, mondta a PME elnöke.

. 

- Pedig a lakosság rendszeresen bejelenti a parlagfüvet, csak valamiért nagyon lassan mennek a dolgok. Mintha a hatóságok halogatással fedeznék a gondatlan gazdákat, hogy megússzák a pénzbüntetést - tette hozzá.

Május 29-én Németh Erzsébet felügyeleti vezető elmondta: nem találtak semmilyen összefüggést a parlagfű elleni védekezésre fordított erőfeszítések és a parlagfűpollen-koncentráció változása között, az utóbbira például az időjárásnak nagyobb hatása volt.

Horváth Bálint, az ÁSZ kommunikációs vezetője közölte, a parlagfű koncentrációja egyik tárgyalt évben sem csökkent köbméterenként 30 pollenszem alá, pedig a hatóságok ezt a célt tűzték ki maguk elé.

A feltárt hiányosságok alapján indokolt a védekezés teljes rendszerének felülvizsgálata – tette hozzá.

A szakértők szerint a kérdésért felelős Földművelésügyi Minisztérium hozzáállása, illetve a kormányzati politikusok érdektelensége miatt lehetetlen valódi javulást elérni. Legutóbb tavaly nyáron az ombudsman is bírálta, hogy a nagybirtokosok sokszor megússzák földjeiken a parlagfűirtást, míg a kiskertek tulajdonosait keményen büntetik.

Halász Judit, a PME elnöke ehhez hozzátette, kamu civilszervezetek százai veszik be tevékenységi körükbe a parlagfű elleni tevékenységet, miközben csak néhány, valóban a hatóságok fellépését nyomatékosan követelő szervezet működik eredményesen.

Az sem izgat senkit sem, hogy a törvény adatszolgáltatóként a földhivatalok illetve már a Járási Hivatalok hatáskörébe rendelte, a parlagfűvel fertőzött területek felkutatását, bemérését, digitális fényképezését, és a bemért területek jellemzőinek jegyzőkönyvezését, adatainak továbbítását a kényszerkaszálás elrendelésére jogosult illetékes növény- és talajvédelmi szolgálatnak, csak éppen erre nincs és nem is volt megfelelő kapacitás.   

Pedig már - nem először - tavaly is ismert volt a mostani ÁSZ vizsgálat kimenetele, amikor 2013-ban a parlagfűmentes környezetért tenni akaró civilek és az alapvető jogok biztosa vizsgálatot rendelt el, hogy bebizonyosodjon: a rendszer nemhogy nem hatékony, de még a közérdekű bejelentések kezeléséhez szükséges minimumokat sem teljesíti.

A hazai időjárás előrejelzés szerint ideális körülmények lesznek, hogy a következő hetekben beinduljon az intenzív parlagfű szezon.