KözéletÖtvenkilenc szűk évet kapott messzi Istenétől – 22 éve hunyt el Grezsa Ferenc

2013. június 11., kedd
 
Ötvenkilenc szűk évet kapott messzi Istenétől – 22 éve hunyt el Grezsa Ferenc

Szeretett sokat és jól dolgozni, lendületét sokan csodálták. A ráció és pontosság benne humorral és megértő emberséggel párosult. A tudós szemüveg mögül nemcsak szigor, hanem szeretet és biztatás sugárzott.

 

 

 

 

 

A gyilkos kór felülkerekedett. De acsarkodva távozott a sunyi halál: Grezsa Ferenc 1300 oldalas hatalmas monográfiáját letette asztalunkra. Szerényen meghajolt és észrevétlenül, mielőtt a taps fölhangzott volna, hazament a Hóvirág utcai szobájába. Lassan, csendesen lépdelt a nyári estben, hogy minden régi házat, szűk utcát, kopott kövű járdát, mosolyos ifjú arcot tekintetébezárjon… Azután kiköltözött a vásárhelyi temetőbe. Ötvenkilenc szűk évet kapott messzi Istenétől. - Írta Fenyvesi Félix Lajos.

 

Alig van magyar irodalomtörténész, aki annyira azonosult volna egy vidéki várossal, mint Grezsa Ferenc. Kiskunmajsán született 1932. július 16-án, de 1957-től több mint három évtizedet töltött Hódmezővásárhelyen. Vásárhely tudósa, nemcsak földrajzilag, amennyiben itt élt, hanem lelkileg is. Amikor 1969-ben egy interjúban megkérdezték tőle, mit jelent számára Vásárhely, így válaszolt: „Úgy érzem, a múlt, a művészet itt valahogy jobban beleivódott az emberi kapcsolatokba, mint másutt. Ebben a kisvárosban díszletek nélkül, meghökkentő természetességgel lehet találkozni a legmagasabb rendű szellemi élményekkel; piedesztál nélkül, emberi közvetlenséggel szól az emberhez a néprajzos Kiss Lajos, az író Németh László, a festő Kohán.

 

Egyéni gazdálkodó parasztszülők (apja Grezsa Ferenc hentes mester, anyja Á. Molnár Irén) gyermekeként – minden bizonnyal a szívós szülői ambíciónak is köszönhetően – a kecskeméti piaristáknál végzi tanulmányait, s 1950-ben ott érettségizik, az akkor már Katona Józsefről elnevezett gimnáziumban.

 

Grezsa Ferenc rendkívüli veszedelmekkel teli időszakban, az ötvenes évek első felében járt a Szegedi Tudományegyetemre, itt szerzett magyar szakos tanári diplomát 1956-ban.

A diploma után Grezsa Ferenc rövid ideig (1956–57) Kisteleken tanít. (Ide már nős emberként megy. Feleségével, Kertész Eszterrel, aki évfolyamtársa volt, 1956-ban kötött házasságot.) 1957-től munkahelye az évszázados múltú Bethlen Gábor Gimnázium, amely Alma Matere volt Tornyai Jánosnak és Endre Bélának, ahol Németh László kísérletezett a komplex tárgyak történeti szempontú tanításának módszerével. 1962-ben nevezték ki igazgatónak, azóta szerkesztette az iskola Évkönyveit, melyben tanártársai és a maga helytörténeti dolgozatait publikálta. 1964-ben szerkesztője volt a Vásárhelyi Tanulmányok című folyóirat vállalkozásnak. Tudásáért és humánumáért tisztelte őt mindenki. Igazi nevelő volt, aki a rábízott közösségért felel. Tudós tanár, aki remek kollégákkal vette körül magát. Tanártársai – Németh Lászlóval szólva – nem tantervet lebonyolító automaták voltak.

 

Irodalomtörténeti, kritikusi munkásságáért Grezsa Ferenc 1988-ban József Attila-díjat kapott. Élő irodalmunkat szemmel tartó, értékelő tevékenységét is elismerték ezzel. Az újabb magyar irodalom utóbbi évtizedeiből elsősorban a népiség hatókörében nevelkedett alkotókhoz vonzódott. A tudományos élet, az oktatás mellett az élő irodalom forrongó világában is tekintélynek számított. (1983-ban a Debreceni Irodalmi Napokon az Alföld nívódíját vehette át. 1992-ben a Tiszatáj első – már posztumusz – díjazottja is ő volt.)

Életének utolsó éveiben megteremette a Németh László Társaságot, melynek 1989-től elnöke volt. Németh munkásságának megismertetésén, a hagyományápoláson túl a Németh László-i erkölcsi és gondolati igényesség jelenbeli erősítését is várta a társaságtól.

1985 tavaszától haláláig 1991. június 12 -ig Grezsa Ferenc már kettős szorításban élt: nemcsak a sok-sok teendővel, hanem a súlyos betegséggel is meg kellett küzdenie. De még ekkor is fáradhatatlanul, a kötelességét tudó ember elszántságával, hihetetlen önuralommal végezte munkáját. Szépen ír erről a helytállásról Vekerdi László: amíg nem fejezte be a Tanú-korszakról szóló nagy monográfiát, „nem engedte magához, késlekedni kényszerítette a halált.

 

Szeretett sokat és jól dolgozni, lendületét sokan csodálták. A ráció és pontosság benne humorral és megértő emberséggel párosult. A tudós szemüveg mögül nemcsak szigor, hanem szeretet és biztatás sugárzott. Tudásának és személyiségének fájdalmas hiányát érezzük, amíg élünk.

 

 

Fenyvesi Félix Lajos: Grezsa Ferenc örök tanító volt, mindenre kíváncsi diák. Az ő esszéiben is ott lobogott az ifjúság láza, és az érett kor rendszerező nyugalma. Vásárhely csöndjében az irodalom és a történelem fölé hajolva kereste, kutatta az értéket, az erkölcsi példaképeket. Érdeklődésével és nem lankadó reményével ezért fordultNémeth László mellett a magyarság akkori gondjaihoz. Megérhette az ország talpra állásának keserves hajnalát, a szétvert Tiszatáj újjászületését, tanítványai büszke útba indítását.

 

 

Idézetek:  A tavaly februárban elhunyt Olasz Sándor irodalomtörténész, a Szegedi Tudományegyetem Modern Magyar Irodalmi Tanszékének volt tanszékvezető professzora, a Tiszatáj főszerkesztője visszaemlékezéseiből.

 
 
B.Sz.Z.
 

Olvassa el ezt is!

Félezer gyerek Vásárhelyről és környékéről

Félezer gyerek Vásárhelyről és környékéről

Ezen a héten már a 300. olyan hódmezővásárhelyi és környéki gyerek találkozik Fujisawával, a borjúfokával, aki a Vásárhelyi Hírek kedvezményes belépőjével látogat a Szegedi Vadasparkba.
Jövő júliustól elektronikussá válnak az anyakönyvi eljárások

Jövő júliustól elektronikussá válnak az anyakönyvi eljárások

Az 1895. október 1-én kialakult anyakönyvezési rendszer változik majd meg. Gyorsabb, könnyebb, kényelmesebb ügyintézést tesz lehetővé.
Bíróság előtt a vásárhelyi kettős gyilkosság elkövetői

Bíróság előtt a vásárhelyi kettős gyilkosság elkövetői

Hódmezővásárhely lakóit 2018-ban mélyen megrázta az idős szülőket meggyilkoló nő és élettárásának brutalitása és kegyetlensége. Videó a helyszínről és az elfogásról.
Tízenöt éve ment el örökre a színészóriás

Tízenöt éve ment el örökre a színészóriás

Bessenyei Ferenc: Nagyon akartam tudni ezt a világot. Mert ahonnan jöttem, ott nem lehetett a világot megismerni. Ahova pedig bementem, a színházba, ott ki volt tárva a világ.
 

És ezt már olvasta?

Ilyenek a legboldogabb emberek
Ilyenek a legboldogabb emberek Kiderült, hogy a mentális jóléttel és boldogsággal kapcsolatos sok-sok kutatásban 10 tulajdonság mindig visszaköszön. Íme a lista!
 
Ennivaló receptjeink - Farsangi fánkok
Ennivaló receptjeink - Farsangi fánkok Itt az ideje a farsangi fánksütésnek. Ha nincs idő a kelesztéshez, jól jöhet ez a két villámgyors recept. Az egyszerű sok esetben nagyszerű!
 
A helyszín már megvan de lesz-e pénz a megépítésére?
A helyszín már megvan de lesz-e pénz a megépítésére? A rendkívüli közgyűlésen döntés született az új könyvtár helyszínéről. A kormány irányába történő kommunikációs technikán lehetne javítani.
 
Aki hozzájárult a vásárhelyi azonosságtudat erősítéséhez
Aki hozzájárult a vásárhelyi azonosságtudat erősítéséhez A magyar kultúra napján Múzeumőr címmel nyílt meg a Tornyai János Múzeumban a közgyűjtemény első vezetőjének emléket állító kiállítás. Képekkel.
 
Kitüntették Dömötör Mihály fotóművészt
Kitüntették Dömötör Mihály fotóművészt Szeged Város Önkormányzatának vezetése a Magyar Kultúra Napja alkalmából kiemelkedő fotóművészeti tevékenységét kitüntetéssel ismerte el.
 
Nem hagyhatjuk veszni Hegyi Endre óriási gyűjteményét
Nem hagyhatjuk veszni Hegyi Endre óriási gyűjteményét Az értékén túl, az óriási eszmei értéke abban van, hogy a régi fotókon keresztül látjuk, megismerjük eleink életét, gyökereinket, erősítve ezzel identitásunkat. Interjú.
 
Kiállítással emlékezik Kiss Lajosra a Tornyai-múzeum
Kiállítással emlékezik Kiss Lajosra a Tornyai-múzeum A Kiss Lajos néprajzkutató munkásságát bemutató tárlatot a megnyitó előtti napon sajtóbejáráson ismerhették meg a médiumok munkatársai. Képekkel.