KözéletÖtvenkilenc szűk évet kapott messzi Istenétől – 22 éve hunyt el Grezsa Ferenc

2013. június 11., kedd
 
Ötvenkilenc szűk évet kapott messzi Istenétől – 22 éve hunyt el Grezsa Ferenc

Szeretett sokat és jól dolgozni, lendületét sokan csodálták. A ráció és pontosság benne humorral és megértő emberséggel párosult. A tudós szemüveg mögül nemcsak szigor, hanem szeretet és biztatás sugárzott.

 

 

 

 

 

A gyilkos kór felülkerekedett. De acsarkodva távozott a sunyi halál: Grezsa Ferenc 1300 oldalas hatalmas monográfiáját letette asztalunkra. Szerényen meghajolt és észrevétlenül, mielőtt a taps fölhangzott volna, hazament a Hóvirág utcai szobájába. Lassan, csendesen lépdelt a nyári estben, hogy minden régi házat, szűk utcát, kopott kövű járdát, mosolyos ifjú arcot tekintetébezárjon… Azután kiköltözött a vásárhelyi temetőbe. Ötvenkilenc szűk évet kapott messzi Istenétől. - Írta Fenyvesi Félix Lajos.

 

Alig van magyar irodalomtörténész, aki annyira azonosult volna egy vidéki várossal, mint Grezsa Ferenc. Kiskunmajsán született 1932. július 16-án, de 1957-től több mint három évtizedet töltött Hódmezővásárhelyen. Vásárhely tudósa, nemcsak földrajzilag, amennyiben itt élt, hanem lelkileg is. Amikor 1969-ben egy interjúban megkérdezték tőle, mit jelent számára Vásárhely, így válaszolt: „Úgy érzem, a múlt, a művészet itt valahogy jobban beleivódott az emberi kapcsolatokba, mint másutt. Ebben a kisvárosban díszletek nélkül, meghökkentő természetességgel lehet találkozni a legmagasabb rendű szellemi élményekkel; piedesztál nélkül, emberi közvetlenséggel szól az emberhez a néprajzos Kiss Lajos, az író Németh László, a festő Kohán.

 

Egyéni gazdálkodó parasztszülők (apja Grezsa Ferenc hentes mester, anyja Á. Molnár Irén) gyermekeként – minden bizonnyal a szívós szülői ambíciónak is köszönhetően – a kecskeméti piaristáknál végzi tanulmányait, s 1950-ben ott érettségizik, az akkor már Katona Józsefről elnevezett gimnáziumban.

 

Grezsa Ferenc rendkívüli veszedelmekkel teli időszakban, az ötvenes évek első felében járt a Szegedi Tudományegyetemre, itt szerzett magyar szakos tanári diplomát 1956-ban.

A diploma után Grezsa Ferenc rövid ideig (1956–57) Kisteleken tanít. (Ide már nős emberként megy. Feleségével, Kertész Eszterrel, aki évfolyamtársa volt, 1956-ban kötött házasságot.) 1957-től munkahelye az évszázados múltú Bethlen Gábor Gimnázium, amely Alma Matere volt Tornyai Jánosnak és Endre Bélának, ahol Németh László kísérletezett a komplex tárgyak történeti szempontú tanításának módszerével. 1962-ben nevezték ki igazgatónak, azóta szerkesztette az iskola Évkönyveit, melyben tanártársai és a maga helytörténeti dolgozatait publikálta. 1964-ben szerkesztője volt a Vásárhelyi Tanulmányok című folyóirat vállalkozásnak. Tudásáért és humánumáért tisztelte őt mindenki. Igazi nevelő volt, aki a rábízott közösségért felel. Tudós tanár, aki remek kollégákkal vette körül magát. Tanártársai – Németh Lászlóval szólva – nem tantervet lebonyolító automaták voltak.

 

Irodalomtörténeti, kritikusi munkásságáért Grezsa Ferenc 1988-ban József Attila-díjat kapott. Élő irodalmunkat szemmel tartó, értékelő tevékenységét is elismerték ezzel. Az újabb magyar irodalom utóbbi évtizedeiből elsősorban a népiség hatókörében nevelkedett alkotókhoz vonzódott. A tudományos élet, az oktatás mellett az élő irodalom forrongó világában is tekintélynek számított. (1983-ban a Debreceni Irodalmi Napokon az Alföld nívódíját vehette át. 1992-ben a Tiszatáj első – már posztumusz – díjazottja is ő volt.)

Életének utolsó éveiben megteremette a Németh László Társaságot, melynek 1989-től elnöke volt. Németh munkásságának megismertetésén, a hagyományápoláson túl a Németh László-i erkölcsi és gondolati igényesség jelenbeli erősítését is várta a társaságtól.

1985 tavaszától haláláig 1991. június 12 -ig Grezsa Ferenc már kettős szorításban élt: nemcsak a sok-sok teendővel, hanem a súlyos betegséggel is meg kellett küzdenie. De még ekkor is fáradhatatlanul, a kötelességét tudó ember elszántságával, hihetetlen önuralommal végezte munkáját. Szépen ír erről a helytállásról Vekerdi László: amíg nem fejezte be a Tanú-korszakról szóló nagy monográfiát, „nem engedte magához, késlekedni kényszerítette a halált.

 

Szeretett sokat és jól dolgozni, lendületét sokan csodálták. A ráció és pontosság benne humorral és megértő emberséggel párosult. A tudós szemüveg mögül nemcsak szigor, hanem szeretet és biztatás sugárzott. Tudásának és személyiségének fájdalmas hiányát érezzük, amíg élünk.

 

 

Fenyvesi Félix Lajos: Grezsa Ferenc örök tanító volt, mindenre kíváncsi diák. Az ő esszéiben is ott lobogott az ifjúság láza, és az érett kor rendszerező nyugalma. Vásárhely csöndjében az irodalom és a történelem fölé hajolva kereste, kutatta az értéket, az erkölcsi példaképeket. Érdeklődésével és nem lankadó reményével ezért fordultNémeth László mellett a magyarság akkori gondjaihoz. Megérhette az ország talpra állásának keserves hajnalát, a szétvert Tiszatáj újjászületését, tanítványai büszke útba indítását.

 

 

Idézetek:  A tavaly februárban elhunyt Olasz Sándor irodalomtörténész, a Szegedi Tudományegyetem Modern Magyar Irodalmi Tanszékének volt tanszékvezető professzora, a Tiszatáj főszerkesztője visszaemlékezéseiből.

 
 
B.Sz.Z.
 

Olvassa el ezt is!

Félezer gyerek Vásárhelyről és környékéről

Félezer gyerek Vásárhelyről és környékéről

Ezen a héten már a 300. olyan hódmezővásárhelyi és környéki gyerek találkozik Fujisawával, a borjúfokával, aki a Vásárhelyi Hírek kedvezményes belépőjével látogat a Szegedi Vadasparkba.
Jövő júliustól elektronikussá válnak az anyakönyvi eljárások

Jövő júliustól elektronikussá válnak az anyakönyvi eljárások

Az 1895. október 1-én kialakult anyakönyvezési rendszer változik majd meg. Gyorsabb, könnyebb, kényelmesebb ügyintézést tesz lehetővé.
Az 56-os forradalom névtelen hőseiről az Emlékpontban

Az 56-os forradalom névtelen hőseiről az Emlékpontban

Martinkó Károly újságíró, nyugalmazott rendőr alezredes Hittel, szívvel és fegyverrel címmel a kommunizmus áldozatainak emléknapján tartott rendhagyó történelemórát.

Két verseny nyolc érem

Két verseny nyolc érem

I. Szeged Kupán a vásárhelyi vívók kitettek magukért, és hét éremmel lettek gazdagabbak. A vívó Diákolimpián pedig négy vásárhelyi indult. Eredmények!
 

És ezt már olvasta?

Gyermekrajzokon a család ünnepei
Gyermekrajzokon a család ünnepei Kihirdették a Hódmezővásárhely Református Újtemplomi Egyházközség által kiírt gyermekrajzpályázat eredményeit a Tornyai János Múzeumban. Képekkel.
 
Nagyszerű fejlesztések az Aranyossyban
Nagyszerű fejlesztések az Aranyossyban

Az energetikai korszerűsítés után az iskola tetőterében közösségi és oktatási helyiségeket, számítógépes termet alakítottak ki. Vannak további tervek. Képekkel.

 
Nyolc érmes helyezés a Diákolimpia megyei döntőjén
Nyolc érmes helyezés a Diákolimpia megyei döntőjén Lelkes hozzállással, remek játékkal tették le a névjegyüket a vásárhelyi diákok a Szegeden rendezett Megyei Asztalitenisz Diákolimpia döntőjén. Képekkel.
 
Lehet élezni a korcsolyát!
Lehet élezni a korcsolyát! Van, aki odavan érte, de van, aki a jeget látva azonnal nagy hasra- és fenékre esésekre asszociál. December 13-tól mindkettőről közvetlen benyomásokat lehet szerezni.
 
És mégis mozog a Föld
És mégis mozog a Föld Galileo híres - címbeli mondatát - a Németh László Gimnázium és Általános Iskola aulájában dr. Bónis Béla bizonyította be ismét egy látványos ingakísérlet prezentálásával.
 
Programok advent harmadik vasárnapján
Programok advent harmadik vasárnapján Advent harmadik vasárnapján, december 15-én a koszorú egyetlen rózsaszínű gyertyáját kell meggyújtani, mivel a rózsaszín az örömvasárnap liturgikus színe.
 
Népi hagyományvilág a XX. századi irodalomban
Népi hagyományvilág a XX. századi irodalomban Hagyomány, népi írók, nemzeti önismeret címmel rendezett konferenciát az Emlékpontban.