Az előző évhez hasonlóan, idén is a szegedi Virág Cukrászda ad otthont az év fagylajtja versenynek. Május 15-én egész nap a nyár legkedveltebb desszertje körül forog majd minden a Klauzál téren, a reggel 9 órakor kezdődő eseményen több kategóriában versenyeznek majd a cukrászok, egészen este 9 óráig.
Az év fagylajtja mellett megválasztják az év „M” fagyiját is, ami a mentes, azaz „hozzáadott cukor, glutén, laktóz és tejfehérje mentes fagylalt” kategória, sőt a közönség kóstolás mellett szavazhat is, és a nap végén átadják a közönség díjat is. Ha emlékeztetőül megjegyezzük, hogy tavaly a közönség Barackos túrós pite fagylaltra voksolt, akkor elképzelhetjük, idén milyen csodák kerülnek majd a tölcsérekbe. A zsűrit idén is szakemberek és fagyi imádó közéleti szereplők alkotják.
A hírt a valódi ízekre vágyóknak is érdemes továbbgondolni, hiszen több éve Hódmezővásárhely is érintett a ránézésre főként a különböző dekorációk, öntetek révén gusztusos, ám a valódi beltartalomban szegény fagylaltot árusító szezonálisan nyíló árusító helyek miatt.
Itt is mint az ország sok más településén általában üres az üzlethelyiségük, elég egy fagyipult, és legtöbbször rányitják a boltot a környező fagyizókra. Ha még nem találkozott a jelenséggel, akkor is könnyen kiszúrható, melyik fagylalt tartozik az utóbbi kategóriába. A köznyelvben albán fagyizóknak nevezett üzletekben a szokásos 4-6 dekás gombóc helyet jóval nagyobb adagokat kapunk, az íz viszont általában elmarad. Önmagában már ez is elég nagy baj, de az ár miatt vonzóbb fagyizókban a szakértők szerint sok mindent lehet kapni, de igazi, minőségi terméket biztos nem. Még fagyinak se merik hívni a gombócokat.
A Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestületének elnöke, Selmeczi László szerint míg a hagyományos fagyizókban 30 százalékos a gyümölcstartalom a fagylaltokban, addig az albán fagyik gyümölcsöt nem nagyon láttak, növényi tejszínt, habosítót, emulgálószereket viszont annál inkább. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy ha rosszul választunk, színes és mesterséges levegőt eszünk viszonylag olcsón. Persze tele cukorral, egy normál fagylalt levegőmennyiségének a többszörösét fogyaszthatjuk el. Az albán fagyikban is persze olyan hozzávalókat használnak, melyek ismertek az élelmiszeripar számára, minden az adagoláson múlik.
Például egy 10 év körüli gyerek a megengedett érték többszörösét beviheti a szervezetébe a speciális habosítókból. Míg egy adag fagylaltban nem haladhatják meg a két százalékos arányt az emulgátorok, addig az albán fagyikba ennek hozzávetőlegesen a többszöröse kerül.
A cukrászok szerint van, hogy a készítmény nem is hideg. A hab a fagyi kulcsa. Egy jó minőségű termék kilója 800-1200 forint között mozog, a silányabb fagyik viszont kijöhetnek 300 forintból kilónként. Többet is kaphatunk az olcsóbb változatból, előfordulhat, hogy dupla akkora adag jár az aromás habból, ami gyümölcsöt vagy éppen csokit aligha látott.
Ez persze vonzó sok ember számára, hiszen elámul azon, mekkora adagot kap a pénzéért. Az ízfokozók mellett azonban nemcsak az a gond, hogy a természetes alapanyagokat mesterségesre cserélték. A cukortartalom is magas az albán fagyik esetében. Egy kézműves vagy hagyományos fagyiban a cukor 16-18 százalék között mozog, a habosaknál pedig ez az érték jóval magasabb, 20-24 százalékos is lehet.
A felhabosított fagyiba festékeket, aromákat, savót és sovány tejport tesznek a többi között. Így egy gombóc előállítási költsége körülbelül 5-25 forint, míg a minőségi termékek adagja 50-70 forintból készül.
