A magyar pályakezdő diplomások 68 százaléka gondolkodik külföldi munkavállaláson. A távozás indokai között az új felsőoktatási keretszámok is előkerülnek, ám a legtöbben saját bevallásuk szerint legalább annyira mennek a felfedezés, más országok megismerése, mint a piacképesebb végzettség és a potenciálisan jobb munkalehetőségek miatt.

Friss felmérés: tízből hét pályakezdő menne külföldre

Az Aon Hewitt és az AIESEC Magyarország Munkáltatói Márka Kutatásából - melyben összesen 27 ezren töltötték ki a kérdőíveket, ebből 10,400 pályakezdő és 16,500 tapasztalt munkavállaló - kiderül, a pályakezdő diplomások 68 százaléka gondolkodik külföldi munkavállaláson. Sokan már a tanulmányaik közben távoznak, a határokon túl szerzik meg a mester diplomájukat. A távozás indokai között az új felsőoktatási keretszámok is előkerülnek, ám a legtöbben saját bevallásuk szerint legalább annyira mennek a felfedezés, más országok megismerése, mint a piacképesebb végzettség és a potenciálisan jobb munkalehetőségek miatt.

Nem meglepő, hogy erős az összefüggés a nyelvtudás és a külföldi munkavállalási hajlandóság között, a legalább egy nyelvet magas, munkavégzésre is alkalmas szinten beszélők háromnegyede vágna neki a nagyvilágnak. Az egy nyelvet közepes szinten beszélőknél ez az arány már nem éri el a 60 százalékot.

Legkevésbé a gazdasági diplomával rendelkezők tervezik a külföldi munkavállalást, körükben ez az arány alig haladja meg az 50 százalékot. Mobilabbak a műszaki felsőfokú végzettségűek 60 százalékkal, az egyik előbbi csoportba sem tartozó diplomások közül pedig háromból ketten útnak indulnának. Legmagasabb arányban a marketing és az informatikus diplomával rendelkezők készülnek külföldi szakmai kalandozásra.

Ám ha valaki pályafutása első éveiben nem vállal külföldön munkát, egyre kisebb annak az esélye, hogy valaha is sort kerít rá. A távozási kedv az évek múlásával egyre apad, a legalább 3 év munkatapasztalattal rendelkezők alig több mint a fele venné nyakába a világot.

Egy nyugati kórház akár 12 millió forintot is fizetne egy magyar orvosért

A Magyar Rezidens Szövetség szerint a szakemberhiánnyal küzdő nyugati kórházak akár az egész tandíját kifizetnék egy magyar orvosért. A Fakoosz Alapellátó Orvosok Országos Szövetsége elnöke kiemelte, hogy szeretnék elérni, ha még ebben a ciklusban komoly változások lennének a kártyapénzzel kapcsolatban - derül ki az InfoRádió összefoglalójából.

A Magyar Rezidens Szövetség elnöke a hallgatói szerződésekkel kapcsolatban azt mondta, hogy a hatéves orvosképzés összege mintegy 12 millió forint, de egy szakemberhiánnyal küzdő nyugati kórház akár még ezt az összeget is megfizetné egy magyar orvosért. Papp Magor kiemelte, hogy a bértárgyalásokon elhangzott összegeket már a kormány tárgyalja.

A Fakoosz Alapellátó Orvosok Országos Szövetsége elnöke az InfoRádiónak arról beszélt, hogy az ún. kártyapénz megduplázását szeretnék elérni az alapellátó szakorvosok.

Ők nem vehetnek részt a január eleje óta tartó bértárgyalásokon, de szeretnék elérni, hogy velük is tárgyaljak, ha kell, akár sztrájkkal is - közölte Selmeczi Kamill.

A szövetség elnöke kiemelte, hogy szeretnék elérni, ha még ebben a ciklusban komoly változások lennének a kártyapénzzel kapcsolatban. Ebből mind az orvosok, mind az szakápolók bérét rendezni lehetne - tette hozzá.

Selmeczi Kamill kiemelte, előfordulhat az is, hogy megbénulhat az ellátás, ha egy adott napon a háziorvosok minden beteget a sürgősségi osztályokra irányítanak.