"Nehéz itt hagyni az örök dolgokat. Az ég kékségét, a jó emberek jóságát, a napfényt, tehát mindazt, amiből az élet szépsége összetevődik. Ez fájó és keserű érzéssel tölti el az embert, hogy ez egyszer abban a pillanatban, hogy örökre lehunyjuk a szemünket, nincs többé számunkra," vallotta Bibó Lajos
42 éve hunyt el Hódmezővásárhely díszpolgára, a két világháború közötti kor ünnepelt írója, dráma- és újságíró.
Bibó Lajos 1890. december 20-án született Hódmezővásárhelyen, az érettségiig szülővárosában tanult, majd ezt követően Kolozsváron hallgatott jogot. 1911-től a Szegedi Napló szerkesztőjeként dolgozott, majd két év múlva a Szegedi Híradónál kapott munkát, ám az első világháború kezdetével besorozták katonának, 1918-ban tért haza. Az irodalmi palettán 1923-ban jelent meg, amikor kiadta a Fáklya füstölve ég című novelláskötetét. Első színdarabja, a Juss, 1925. március 21-én debütált a budapesti Nemzeti Színházban, amely nagy sikert ért el a kritikusok és a közönség köreiben is. Ezt követően a Báthory Zsigmond című történelmi drámával jelentkezett, melyet sokan bíráltak, bár Budapest Székesfőváros Irodalmi nagydíját megkapta a darabért 1927-ben.
1929-ben adták ki Anyám és a Meg kell a szívnek hasadni című regényét. 1931-ben a Nemzeti Színház közönsége előtt mutatták be a Csodadoktort, később A lápot és Az egyetlen asszonyt láthatta a közönség. 1937-ben két színdarabját vitték színpadra: előbb az Üveghintó című vígjátékot, majd az Eszter című drámát Dajka Margit és Jávor Pál szereplésével, illetve egy jelenet erejéig Gobbi Hildával és Gózon Gyulával. 1939-től a Délibáb című színházi hetilap felelős szerkesztőjeként helyezkedett el, s pozícióját a lap megszűnéséig, 1944-ig megtartotta. 1940-ben a Sasfészeket játszották Csortos Gyulával a főszerepben.
Munkássága során nem csatlakozott egyetlen írói csoportosuláshoz, párthoz sem, ami a világháború után megbosszulta magát: az új rendszer a „jobboldali lapok” szerkesztőségében végzett munkája miatt kikezdte, és egy elismert irodalmi név sem tudott kiállni mellette. Írói pályája így a második világháború után megtört, könyveit nem adták ki.
A háborút követően hazaköltözött Hódmezővásárhelyre, ahol visszavonultan élt, bár sok későbbi hódmezővásárhelyi festő, író és költő látogatta otthonában. Hallgatása 1968-ig tartott, amikor is Subások címen elbeszéléseinek válogatott gyűjteménye jelent meg, 1971-ben Két novella címen a Magyar Televízió készített televíziófilmet A kenyér és a Mihály lovat akar című elbeszélésekből, 1972-ben még megérte az Anyám negyedik kiadását, majd röviddel ezután, 1972. október 27-én meghalt.
1975-ben a Magyar Televízió bemutatta A Csodadoktor című tévéjátékot is Bessenyei Ferenc és Zenthe Ferenc főszereplésével. Hét kötetnyi elbeszélés, húsz regény és tíz dráma maradt Bibó Lajos után. Születésének 100. évfordulója, 1990. óta Hódmezővásárhely díszpolgára.
Bibó Emlékest 2004. június 5-én a hódmezővásárhelyi Petőfi Sándor Művelődési Központban.
Az est bevezető megemlékezése. Felolvasta: Barátné dr. Hajdu Ágnes Kattintson!
