Több hitelesnek elfogadott sajtó szerint népszerű alapszakokat, köztük a kommunikációt is megszüntetné a kormány, más képzéseknél pedig az állami ösztöndíjas helyeket törölnék el végleg.
„Úgy tudjuk, a Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság munkatársai felkeresték a dékánokat, akikkel áttekintették a szakkínálatot, és számos szak megszüntetését tűzték ki célul 2016 szeptemberére” – írja például az Eduline, melyet arról is tájékoztatott a meg nem nevezett forrás, hogy több szak esetében valóban az államilag támogatott helyek megszüntetéséről volt szó, többek között andragógia képzést is lehet majd hirdetni 2016-ban, azonban már nem lesz támogatott képzési hely.
A sokak érdeklődését kiváltó kommunikáció szakról azonban egybehangzóan azt nyilatkozták, a teljes megszüntetés a cél, tehát már önköltséges módon sem lehet majd ilyen alapképzésre jelentkezni. Mindezt a túltermeléssel magyarázták, az egyik egyetemi vezető pedig úgy tudja, a kormány tervei szerint kizárólagosan a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen indítanák el a képzést.
Az egyik egyetemi vezető kiemelte, bár érvek és ellenérvek ütköztetése volt a megbeszélésen, mindenkinek olyan érzése volt, mintha az államtitkárság már eldöntött tényként kezelné a megszüntetéseket, „a vád helyett már az ítéletet olvasták fel véletlenül”. Azt is kifogásolták, hogy semmilyen esettanulmány, statisztika vagy szakmai véleménykikérés nem előzte meg az államtitkársági megkeresést.
Eközben a Budapesti Kommunikációs Főiskola, amelynek hódmezővásárhelyi kihelyezett tagozatán ugyan nincs kommunikációs képzés - a Vásárhelyi Híreknek eljuttatott közleményében azonnal reagált a megjelent hírekre. Mint írják, „ma egy társadalom nem létezhet kommunikáció- és médiatudományi felsőoktatás nélkül a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola szerint, ezért az intézmény a jövőben is indít új évfolyamokat kommunikációs képzésben. A szakról kikerültek 81,2%-a diplomás munkakörben dolgozik, 44,4%-nak pedig már a végzéskor volt munkája.”- olvasható a közleményben.
A múlt héten megjelent „Fokozatváltás a felsőoktatásban” elnevezésű stratégia legújabb verziójában kiemelték, a felsőoktatási képzésnek érzékenyen kellene reagálni a munkaerő-piaci igényekre, a magyar gazdaság növekedésének több képzési területen gátat szab az egyes szakokon fellelhető szakemberhiány (elsősorban a műszaki és az informatikai területeken), miközben más szakok iránt a munkaerő-piaci kilátásokhoz képest indokolatlanul magas érdeklődés mutatkozik.
A kormány nem először kérdőjelezi meg több társadalom- és bölcsészettudományi szak létjogosultságát – Orbán Viktor szerint egyenesen Dunát lehetne rekeszteni a „romkocsmák félhomályában merengő, állástalan diplomásokkal” és ki kellene már irtani a „himihumi képzéseket”. Eközben a diplomás-pályakövetési rendszer és a KSH eredményei azt mutatják, hogy a dolgozó bölcsészeknek és a dolgozó mérnököknek hasonlóan jó munkahelyük van, mindkét kategória 71 százaléka dolgozik diplomás foglalkozásban vagy vezetőként, a bölcsészeknek 79 százaléka, a mérnököknek pedig kicsit magasabb aránya, 83 százaléka dolgozik.
