A szakképző iskolái és a Mezőgazdasági Kar kapcsán a hódmezővásárhelyi oktatást is érinti a múlt héten, a kormány által közzétett a Fokozatváltás a felsőoktatásban elnevezésű stratégiában foglaltak. Összegyűjtöttük, hogy milyen változásokra számíthat a felsőoktatás.
A tervek szerint növelnék a hallgatókkal szembeni be- és kimeneteli követelményeket, tehát várhatóan nehezebb lesz a felvételi és a diploma megszerzéséhez is újabb kritériumokat szabhatnak. A természettudományi alapszakoknál például mihamarabb be akarják vezetni a képzéshez kapcsolódó tárgyakból kötelező emelt szintű érettségit.
A gazdaságtudományi képzés jelenlegi struktúráját nem tartják költséghatékonynak, illetve úgy vélik, túl korai pályaválasztás elé állítja a hallgatókat. Többek közt emiatt gazdasági alapszakok szűnhetnek majd meg.
Lehetővé tennék, hogy a szakképzésben végzett diákok érettségi nélkül felvételizhessenek a felsőoktatásba, ezért létrehoznának egy új típusú alapképzési szakot. Ilyen lenne például az üzemmérnök vagy az üzemgazdász szak.
(A szakképzés változásairól további cikkünk a lap alján!)
2017-ig be akarják fejezni a pedagógusképzés átalakítását. Mivel a következő tíz évben mintegy 50 ezer pedagógus meg nyugdíjba, akinek a fele tanító vagy óvodapedagógus, így évente legalább 2000-2500 tanárképzésben, tanító- és óvóképzésben végzett szakemberre lenne szükség.
A felsőoktatási intézmények között kialakítanák a K+F+I (kutatás-fejlesztés-innováció) tevékenységekre fókuszáló hálózatot, és ezzel együtt a kutatások finanszírozása is megváltozna, a tervek szerint csökkenne az állami források szerepe. Ehhez még hozzátartozik, hogy gyökeresen átalakítanák az intézményrendszert, hogy jobban igazodjon az ország térszerkezetéhez, valamint fejlesztenék a határon túli magyar oktatás minőségét és mennyiségét is.
Átalakítják a rektorok és a kancellárok értékelési és motivációs rendszerét, változik az irányítási szerepük is. Emellett újraszabályoznák a hallgatói önkormányzatokat (HÖK), és az új üzleti modellnek megfelelő szolgáltatásokat hoznának létre.
A stratégia szerint meg kell szabadítani a felsőoktatási intézményeket a saját erejükből kigazdálkodhatatlan adósságaikból, amelyet a magántőke bevonása miatt halmoztak fel.
Egyrészt háromról négy évre emelhetik a PhD- és DLA-képzések idejét, másrészt bevezetnék az oktatók és a kutatók új előmeneteli rendszerét, amiért cserébe versenyképes bérezést ígérnek.
2020-ra 56 ezerre növelnék az egyetemi, főiskolai kutatói létszámot - ez másfélszer annyi, mint 2012-ben. A cél az, hogy a kutatás-fejlesztés-innováció területén foglalkoztatott felsőoktatási alkalmazottak arányát 0,24 százalékról 0,5 százalékra növeljék.
Fokozatváltás a felsőoktatásban Letölthető ITT !
Kapcsolódó cikkünk:
