Az új technológiai és ipari miniszter optimista, de a meglévő adatbázisból a gázmezőről, nem derül ki, hogy a lent lévő palagázból mennyit lehet kitermelni.
Meg kell erősíteni a magyarországi energiatermelést, mert nem mindig lesz elérhető "a csövön keresztül" a gáz és az olaj, igaz egyelőre nem támogatja a kormány az EU olaj- és gázembargós tervét - jelezte Palkovics László egy zalaegerszegi konferencián. Az új technológiai és ipari miniszter arról is beszélt, hogy léteznek olyan innovatív technológiák, amelyekkel eddig nem foglalkoztak, mert nem tűntek fontosnak, de a megváltozott környezetben már szükség lehet rájuk.
Ilyennek nevezte például a makói palagázmező kitermelését vagy a lezárt zalai olajkutak újraindítását.
A felszólalásában említett makói gázmező, érinti Vásárhelyt is. Mint arról a Vásárhelyi Hírekben is írtunk, egy TXM nevű Kft. és egy Falcon Oil nevű energiaipari amerikai cég magyarországi leányvállalata, 2007-ben szerzett 35 évre szóló termelési engedélyt. Úgy tervezte, hogy miután feltérképezi a nem hagyományos szénhidrogénmezőket, és kikísérletezi a rétegnek megfelelő kitermelési technikát.
A kutatásra néhány év alatt 75 milliárd forintot költött el Csongrád megyében, jórészt Makó közelében. Ezt magánbefektetők fedezték.
Kiderült, hogy az első kutatások alapján az úgynevezett Makói-árokban ezer milliárd köbméternyi palagáz lehet, ez az ország gázfogyasztását 100 évig fedezné, erre a megállapításra utalt Palkovics miniszter is.
Az első fúrások azonban nem a várt eredményt hozták. Emiatt a TXM befektető partnerei – az ExxonMobil és a Mol, majd az utóbb megnyert szerb NIS is – hátat fordítottak a megkezdett beruházásnak.
Aztán 2015-ben a TXM 100 százalékban leírta a gázkutatási munkához szükséges eszközök könyv szerinti értékét. A cég arra hivatkozott, hogy ezek hasznosíthatósága bizonytalan, mivel a gázvagyon kitermelésére nincs érdeklődő, sem befektető. A Falcon Oil – az alacsony olajárak miatt – maga nem akart több pénzt költeni erre.
Felvetődött, a magyar állam is folytathatná a megkezdett munkát, ilyen szándék azonban egyelőre nincs. Azt az adatbázist, amit a TXM összehozott eddig a gázmezőről, lehet használni, ebből nem derül ki, hogy a lent lévő palagázból mennyit lehet kitermelni.
A Magyar Tudományos Akadémia álláspontja is az volt, hogy ha nagy is ez a gázkincs, vizes üledékekben húzódik, a nagy mélység és nyomás miatt a kitermelés nagyon drága lenne. És, földrengést is okozhat a palaolaj kitermelése
Egy évtizeden belül biztosan nem várható „palagáz-forradalom" Magyarországon. Így aztán sem Makó, sem Hódmezővásárhely nem lesz „olaj Eldorádó”.
