A másodfokú bíróság is életfogytiglani szabadságvesztéssel sújtotta pénteken azt a bajai férfit, aki egy fiatal nőt megmérgezett, majd egy másik áldozatát is megpróbálta megölni, hogy hozzájusson nagy összegű életbiztosításukhoz. Az ítélet nem jogerős, mivel az ügyész, illetve a vádlott és védője is fellebbezett.
Képünk az ítélet kihirdetése után készült
A nőtlen, szakmunkásképzőt végzett, büntetlen előéletű vádlott – akivel szemben az e vád tárgyát képező bűncselekmény elkövetése idején már több büntetőeljárás is folyt, mint ahogy most is folyik, többségében csalás bűntette és okirat-hamisítás vétsége miatt - elhatározta, bűncselekmények elkövetésével tesz szert jelentős anyagi haszonra. Ennek részeként nehéz anyagi helyzetben lévő ismerős személyekkel kockázati életbiztosítási szerződést köttetett, úgy tájékoztatva áldozatait, hogy az életbiztosítás megkötése után 6 hónappal biztosításuk befektetési életbiztosítássá átköthető, amelyre olyan szerződő fél is nagy összegű kölcsönt vehet fel, aki az úgynevezett BÁR-listán szerepel. A vádlott arra kérte a sértetteket, hogy az általa megnevezett személyeket jelöljék meg kedvezményezettként, és akiktől a vádlott könnyen meg tudta szerezni a pénzt. A vádlott eltervezte, hogy miután az életbiztosítást megkötik, de mielőtt az általa megjelölt hat hónapos várakozási idő letelik, a biztosítottakat megöli azért, hogy az életbiztosítás összegét megszerezze.
A vádlott jól ismerte a bűncselekmény idején 21 éves Gy. Anett sértettet, akinek 2004. tavaszán említette meg először, hogy nagy összegű életbiztosítás megkötése révén hitelhez lehetne jutni. Ekkor a sértett az ajánlatot visszautasította, de 2006 márciusában - a vádlott többszöri biztatására - úgy döntött, hogy megköti az életbiztosítást. A vádlott közölte a sértettel, hogy a biztosítás kedvezményezettjeként Sz. J.-t kell megjelölnie, akiről mondja azt a biztosítónak, hogy az unokatestvére. Erre azért van szükség, hogy a vádlott megkaphassa a szerződéskötés utáni jutalékot – állította a vádlott, de ez nem volt igaz, mert semmilyen jutalékot nem kapott, és erre ígérete sem volt senkitől. Végül a biztosítást 2006. május 23-án úgy kötötték meg, hogy a főbiztosítás összegét 20 millió forintban, míg a két kiegészítő biztosítás összegét szintén 20 millió forintban állapították meg. Ez a biztosítás nem volt alkalmas arra, hogy 6 hónap után befektetői alapúra átköthessék. Sz. J.-nek nem volt tudomása arról, hogy a sértett életbiztosításának kedvezményezettje lett.
2006. augusztus 11-én a vádlott találkozóra hívta egy bajai kávézóba a sértettet, majd onnan a vádlott lakására mentek, ahol a lányt kedvenc italával, Bailey-szel kínálta, amibe amobarbitál tartalmú szerből és más, ismeretlen toxikus anyagokból kevert mérget tett. Az italt a sértett gyanútlanul megitta, majd hamarosan távozott a lakásából. Ezt követően néhány perccel rosszul lett, legyengült, erős hányingert érzett, majd a lakásukba hazaérve többször hányt is. A lányt életveszélyes állapotban kórházba szállították, ahol csak az intenzív orvosi kezelésnek köszönhető, hogy idegrendszeri károsodást nem szenvedett, de bekövetkezhetett volna a sértett halála is. A sértett 2006. augusztus 20-án ismét rosszul lett, eszméletét is elveszítette. Ekkor a pécsi klinikára került, ahol szívbetegséget állapítottak meg nála, de ez a második rosszullét nincs bizonyíthatóan összefüggésben az általa elszenvedett korábbi mérgezéssel.
Bár a sértett nem halt meg, a vádlott a biztosítási összeget mégis meg akarta szerezni úgy, hogy a biztosító előtt hamis papírokkal azt a látszatott kelti: a sértett meghalt. Ennek megvalósítása érdekében Sz. J.-vel bankszámlát, egy másik ismerősével, S. T.-vel az ő postafiókján belül egy alfiókot nyittatott Sz. J. nevére, és olyan okmányokat hamisított, amelyek szerint Gy. Anett 2006. augusztus 31-én meghalt. Mindezt benyújtotta az AVIVA Életbiztosító Zrt. budapesti központjába. Az ügylet azon bukott meg, hogy a biztosító egyik alkalmazottja már a kárigény benyújtása után látta a sértettet, és ezt jelezte is a budapesti központnak. A biztosító vizsgálatot folytatott le, amelynek során megállapították, hogy a sértett életben van, így a biztosítási összeg kifizetésére nem került sor.
A vádlott 2002-2003 óta ismerte N. Edit sértettet Bajáról, és azt is tudta, hogy a nő anyagi nehézségekkel küzd. A vádlott vele is életbiztosítást köttetett 2006 májusában, a főbiztosítást 10 millió forintban, míg a két kiegészítő biztosítást 5,1-5,1 millió forintban határozták meg az AVIVA biztosítónál. 2006. június 1-i hatálybalépéssel a sértett az AEGON Magyarország Általános Biztosító Zrt.-vel is kötött biztosítást, ahol a biztosítási összeget 16 millió forintban állapították meg. A biztosítás haláleseti kedvezményezettjeként T. I. bajai lakost jelölte meg a sértett, aki a sértett barátja volt, de nem tudta, milyen céllal köttettek a biztosítások.
A vádlott és a sértett 2006. november 10-én találkoztak, amikor a vádlott ismét olyan mérget kevert a sértett italába, mint az első alkalommal tette. A sértett később rosszul lett, kórházba került, és állapotának javulása után november 16-án saját felelősségére hazaengedték. November 22-én újból rosszul lett, előbb Bajára, majd Kiskunhalasra szállították fertőzésre gyanakodva. Mivel az állapota tovább romlott, intenzív osztályra került, ahol 2006. november 23-án meghalt.
A sértett halála után a vádlott – T. I. kedvezményezett nevében - megpróbált hozzájutni a biztosítási összeghez, de az AVIVA biztosító az eset gyanús körülményei miatt a kifizetést megtagadta, mint ahogy az AEGON biztosító is, amely a haláleset gyanús körülményei miatt vizsgálatot is indított.
A vádlott – miközben folyamatban volt a biztosító társaságoknál az ügyintézés – tudomást szerzett arról, hogy N. Edit halálának tisztázatlan körülményei miatt a sértett exhumálását tervezik. Ezért úgy döntött, hogy a sértett holttestét kihantoltatja, és a holttestet megsemmisíti. Ehhez társakat is keresett, akik nem tudták, hogy a vádlottnak a kihantoláshoz nincs hivatalos engedélye. 2007. március 12-én a császártöltési új temetőben, ahol a vádlott a segítségül hívott férfiakat hamis okirattal megtévesztette, a megbízottak hozzákezdtek a kihantoláshoz. A munkálatokra felfigyelt több helyi lakos, akik a kihantolást végzőket tetten érték, és kihívták a rendőrséget. A helyszínről távozni akaró vádlottat a helyiek felismerték, sőt a helyi önkormányzat előadójának felhívására a vádlott igazolta is magát, majd ezt követően sikerült elmenekülnie a temetőből, de később elfogták – áll az első fokon eljáró bíróság ítéletében.
Több emberen, előre kitervelten, aljas indokból elkövetett emberölés bűntettének kísérletében, csalás bűntettének kísérletében, 3 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettében, 3 rendbeli, folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében, kegyeletsértés vétségében és rongálás büntettében mondta ki bűnösnek a Bács-Kiskun Megyei Bíróság 2011. február 9-én M. Róbert (1980 – bajai lakos) vádlottat. Ezért őt a bíróság halmazati büntetésül életfogytig tartó szabadságvesztésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott legkorábban 30 év fegyház letöltése után bocsátható feltételes szabadságra – mondta ki az I. fokon eljáró bíróság.
Az ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére nyújtott be fellebbezést, többek között azt indítványozva, hogy az emberölés kísérleteként értékelt cselekményt különös kegyetlenséggel elkövetettnek minősítse a bíróság. A vádlott felmentés, védője az emberölés kísérlete, a csalás bűntettének kísérlete, a kegyeletsértés vétsége és a rongálás bűntette alóli felmentés érdekében fellebbezett.
