Maláriával kezelnek egy afgán fiatalembert a budapesti Egyesített Szent István és Szent László Kórház-Rendelőintézetben - hangzott el az M1-en.

A fiatal afgán férfi egy nagyobb csoporttal érkezett kedden Magyarországra Röszkénél, a regisztráció közben belázasodott, Szegedre szállították, ahol a tesztek igazolták nála a maláriát. Szlávik János, a budapesti kórház infektológiai osztályának vezető főorvosa a műsorban elmondta, a fiatalember jó állapotban van, ugyan a betegség miatt nem kellene elkülöníteniük, de megtették.

Az infektológus szakember hozzátette: a malária egy szúnyogok által terjesztett betegség, tehát emberről emberre nem terjed, továbbá azok a szúnyogfajok sincsenek jelen Magyarországon, amelyek képesek a betegséget terjeszteni. Így a magyar lakosság nincs veszélyben - hangsúlyozta. 

A maláriára jellemző a hosszú lappangási idő, tehát a tünetek csak a fiatalember Magyarországra érkezésekor jelentkeztek, azonban a fertőzést Afganisztánban kaphatta el - magyarázta az infektológus. A főorvos jelezte azt is, idén ő már a negyedik maláriás beteg, akit kezelnek, és a többiek is mind menekültek voltak. Hozzátette: mind a négyen meg fognak gyógyulni. Évente a Szent László kórházban 10-15 maláriás esetet szoktak kezelni.

A Vásárhelyi Hírekben beszámoltunk arról, hogy Szerbiában szúnyogcsípéssel terjedő Nyugat-nílusi lázzal kezeltek betegeket. Az egyiket a Vásárhelytől légvonalban 100 kilométerre lévő Óbecsén kezelték. Ő volt az első beteg a Vajdaságban.

Októberre nyolcan haltak meg a megbetegedésben, 51-en pedig biztosan megfertőződtek ettől a kórokozótól, és 18 esetben fennállt a fertőzés lehetősége. A Vajdasági RTV információi szerint idén is volt már halálos áldozat.

A belgrádi Batut Közegészségügyi Intézet tájékoztatóján elhangzott, a nyárvégi időszak a nyugat-nílusi láz idénye az országban. 2013-ban Szerbiában 238 beteget regisztráltak, és 32 ember bele is halt a fertőzésbe.

A nyugat-nílusi vírus által okozott megbetegedések jellemzően olyan időszakokban fordulnak elő, amikor sok a szúnyog, mert a vírus szúnyogcsípéssel terjed. Az első megbetegedések általában július második felében jelentkeznek, a legtöbb beteget pedig augusztusban és szeptemberben regisztrálják.

"A fertőzés szempontjából az idősebbek lehetnek veszélyben, akiknek gyengébb az immunrendszerük, valamilyen krónikus betegségben, magas vérnyomásban, cukorbetegségben, szívritmuszavarban vagy idegrendszeri zavarban szenvednek," -mondta Tombácz Zsuzsanna a Vásárhelyi Hírek megkeresésére.

Csongrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv vezetője a hírrel kapcsolatban azt is elmondta, évente 1-2 eset Magyarországon is előfordul, de ennél több is lehet, mert nagy részt egyfajta nyári nátha képében vészelik át a megfertőzöttek. Vélhetőleg életre szóló immunitás alakul ki.

Az esetek ötödében a megbetegedés túlnyomórészt enyhe tünetekkel - láz, izomfájdalom, fejfájás, nyirokcsomó-megnagyobbodás, bőrkiütések - jár, magától gyógyul. Az esetek kis hányadában (1 százalék körül) azonban a fertőzés agyhártya- vagy agyvelőgyulladást okozhat, ami bénuláshoz, kómához vagy a beteg halálához vezethet.

A nyugat-nílusi lázat okozó vírust először 1937-ben Ugandában azonosították, és 1950-ben Egyiptomban okozta az első nagyobb járványt. A vírusgazdák a madarak, közöttük szúnyogok révén terjed, az emberre is szúnyogcsípés útján kerül át a kórokozó. A közegészségügyi szakember azt ajánlja, az emberre szálló szúnyogot azonnal le kell csapni, nem szabad megvárni, hogy bőrbe fúrja a fullánkját, de  érdemes szúnyoghálót felszerelni azokra a nyílászárokra, amelyek gyakran nyitva vannak.

Tombácz Zsuzsanna végezetül elmondta, az éghajlatváltozás egyik jellemzője, hogy Közép Európában is egyre gyakrabban bukkannak fel, eddig a térségre nem jellemző trópusi betegségek.