























Ezúttal is nagy sikert aratott a diákok, tanárok, szülők, hozzátartozók és érdeklődők körében a Bethlen-est: a fellépők emlékezetes, olykor lélekemelő és meghitt, olykor aranyos, olykor a nevetésért felelő izmokat alaposan megmozgató produkciókkal mutatták meg tudásukat.
Fotók: Galambos Adrienn © VH
Az ötödikesektől a végzősökig szerepeltek diákok a Bethlen Gábor Református Gimnázium nagy hagyománynak örvendő, sokszínű iskolaestjén a Bessenyei Ferenc Művelődési Központban. Április 14-én és 15-én száznál is több diák lépett fel, hogy a mintegy háromórás műsorban bemutassák, mire készültek napok, hetek, hónapok óta. Mindkét napon megteltek a széksorok, és aki ott volt, nem csalódott: alaposan kitettek magukért a fiatalok.
A rendezvényt az énekkar nyitotta, Csorba Emese tanárnő harminchárom diákja zongorakísérettel karöltve méltón adta meg az alaphangot: a Marosszéki daloktól Greg Gilpin: How Can I Keep From Singing című énekéig a kórus minden oldalát, erősségét megmutatták. A tapsözönt utánuk az 5.a osztályosok hallgathatták, ők egy verses-zenés összeállítást adtak elő. Az Apám kakasát Szabó Ildikó tanárnő tanította be a kicsiknek, akik ügyesen állták a sarat a színpadon; ahogy többen megjegyezték, erős osztály válhat belőlük a következő években. A tizenöt perces szünetet megelőzően a 8.a-sok Twist Olivérje ejtette ámulatba a nézőket, Kun Márta tanárnő rendezésében. Az ismert darabban közreműködött az énekkar, zongorán kísért Horváth Ildikó (12.c), a „szomorú-tréfás jeleneteket egy árva fiú életéből” mindenki örömmel figyelte. A nyolcadikosoknak ez volt a negyedik fellépésük a Bethlen-esteken négy év alatt, így rutinosan mozogtak a rivaldafényben.
A „félidőt” követően (amely alatt Dobóvári-Csorba Ildikó Linda tanárnő a diákok alkotásaiból készült, az előtérben látható képzőművészeti kiállítását ajánlották a műsorvezetők, Molnár Lilla Írisz (12.c) és Sütő Dávid (12.a)) a Pongó Erzsébet tanárnő vezette gitárszakkörösök következtek, ők megszólaltatták például a Magashegyi Underground Metróhuzatját vagy a Jackson 5 I want you back-jét is. Ezek után a 10.a-s Várkonyi Kamilla kortárs balett szólója, majd a táncos vonalon haladva Rumpler Bianka (5.a) és Mucsi Míra (9.c) fitneszbemutatója jött, a magyar válogatott lányokért mind a próbák, mind a fellépések során edzőjük, Rácz Ildikó tanárnő izgult a színfalak mögött.
A színvonalas előadássorozatot a diákszínpad komikus háromnegyed órája zárta, Simon Ferenc tanár úr lassacskán harminc évre visszatekintő munkája ezúttal is remek visszajelzéseket kapott: a szentesi Horváth Mihály Gimnázium különítményétől, valamint „en bloc” mindenkitől, aki akár egy percre is belenézett, dicséret érkezett. Az országban magát már többször megmutató csapat Carlo Goldoni A chioggiai csetepaté című művét prezentálta, bevonva a színdarabba Hódmezővásárhelyt, a Csillagok háborúját, a Keresztapát, a mai zenéket, a mai világot. Kiváló lezárása volt csütörtökön és pénteken is a Bethlen-estnek a nevetést, könnyezést garantáltan kiváltó, a szereplők által „örömjátéknak” hívott színmű. S hogy a színházban bármi megtörténhet, jól mutatta: a második est folyamán egy alkalommal egy kislány nevetése váltott ki nagy kacajt a publikumból.
Noha a próbák és az előadások alatt szerepelt az izgalom, a lámpaláz és az akarás is, végül elégedetten nyugtázták a résztvevők és az érdeklődők: évről-évre nagyobb és nagyobb sikere van a teltházas Bethlen-estnek, ami a befektetett munkát, illetve a kivitelezéseket látva egyáltalán nem meglepő.