Fel kell készülni, hogy a kutya gazdájának 150 ezer forintjába kerülhet a kutyaszar. Ha a kutya egy ujjpercét harapja le a kerítésen benyúlónak 3 évig, életveszélyes sérülés esetén 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

2012. augusztus 1-jével hatályba lép az egyes állatvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló kormányrendelet, amely komolyan megszigorítja az ebtartást.

A szabályokat be nem tartók számára pedig jelentősen emeli a kiszabható közigazgatási bírság összegét.

Az állattartoknak ismerniük kell az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvényt, amely összefoglalja tartásra vonatkozó szabályokat. Bizonyára tudott, hogy a veszélyes és nem veszélyes ebek tartására más-más szabályok vonatkoznak, illetve az sem mellékes, hogy a kutyát családi házban, avagy társasházban tartják.

A törvény értelmében az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételekről gondoskodni. Az állat életfeltételeinek kialakításánál tekintettel kell lenni korára, nemére és élettani állapotára. Biztosítani kell az egymásra veszélyt jelentő, egymást nyugtalanító állatok elkülönített tartását.

Ez egyébként igaz a családi házban, illetve lakásban tartott állatok, különösen ebek esetében is. Ami értelmezésemben azt jelenti, hogy társasház esetében még a lakók előzetes engedélye alapján – hiszen nem tudhattak róla, hogy mihez adják az engedélyüket – sem tartható például két szomszédos lakásban úgy eb, hogy azok folyamatosan egymást túlugatják. Ebben az estben az egyik – vagy mindkét – ebet el kell távolítani.

Na persze a kutyának is vannak jogai: az állattartó gondoskodni köteles az állat megfelelő és biztonságos elhelyezéséről, szakszerű gondozásáról, szökésének megakadályozásáról. A megkötve tartott vagy mozgásában egyéb módon korlátozott állat számára is biztosítani kell a zavartalan pihenés és a sérülésmentes mozgás lehetőségét.

Augusztustól a kutya gazdája 150 ezres bírságot kaphat  a kutyaszar miatt, vagyis a kedvtelésből tartott állat ürülékét az állattartó a közterületről köteles eltávolítani. Aki e kötelezettséget elmulasztja részben szabálysértést követ el, amelyért akár 150 ezer forintig terjedő bírság is kiszabható, továbbá ezzel párhuzamosan közigazgatási bírság is alkalmazható.

Tehát, aki az ebet másokat veszélyeztető módon tartja, avagy az ürüléket nem távolítja el adott esetben több százezer forint bírságot is fizethet. Hatalmas tévedés, az én kutyám, az én lakásom azt teszek amit akarok vélekedés, amelynek rendkívül súlyos következményei lehetnek.

Fontos eleme a törvénynek, hogy az ember környezetében tartott állat, valamint a veszélyes állat tulajdonjogával, tartásával felhagyni nem szabad. Az állat elűzése, elhagyása vagy kitétele tilos. Az okozott eredményre (sérülés, kár stb.) tekintettel szabálysértést, adott estben bűncselekményt valósít meg, tehát aki az ebet kiteszi, magára hagyja, de közigazgatási bírsággal még abban az esetben is sújtható, ha a magára hagyott állat semmilyen sérülést vagy kárt nem okoz.

Fel kell készülni arra is, hogy állatkínzásért börtön jár. Az állatnak tilos indokolatlan vagy elkerülhető fájdalmat, szenvedést vagy sérülést okozni, az állatot károsítani, így különösen az állatot nem szabad kínozni, emberre vagy állatra uszítani, illetőleg állatviadalra idomítani, a kíméletét nem biztosító módon mozgatni és szállítani, elhelyezni, természetellenes és önpusztító tevékenységre szoktatni.

A fenti magatartások elkövetői amellett, hogy közigazgatási bírságolhatóak bűncselekményt is (állatkínzás, veszélyes eb tartásával kapcsolatos kötelezettség megszegése, tiltott állatviadal szervezése stb.) elkövetnek, amelyért akár szabadságvesztés büntetés is kiszabható.

Aki az ebet bárki másra szándékosan ráuszítja az okozott eredmény (sérülés) függvényében – a bírói gyakorlaton alapuló véleményem alapján – még abban az esetben is súlyos testi sértés bűntettének kísérletéért tartozik felelősséggel, ha az eb 8 napon beül gyógyuló sérülést okozott. Ennek oka, hogy az elkövető ebben az esetben már nem tudja kontrollálni, hogy az elszabadult eb valójában milyen sérülést okozhat, továbbá köztudomású tény, hogy a kutya elsősorban az ember lágy testrészeit támadja, amelyek súlyos sérülést eredményeznek, így az ebet másra uszító személynek a szándéka  kiterjed a súlyos sérülés okozására.

Abban az esetben, ha az eb a nem megfelelő tartás következtében könnyű sérülést okoz másnak, ez adott esetben közigazgatási bírságot és szabálysértési eljárást – akár több 100 ezer forint bírságot – eredményezhet. Ha a sérülés 8 napon túl gyógyul, az elkövető – az ebtartó – gondatlan testi sértés miatt tartozik büntetőjogi felelősséggel, és egy évig, maradandó fogyatékosság esetén (például a jogesetek alapján sajnos gyakori, hogy a kutya egy ujjpercét harapja le a kerítésen benyúlónak) 3 évig, életveszélyes sérülés esetén 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Súlyosabban minősülő esetekben a büntetés akár 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztés is lehet.

Természetesen az ebtartónak minden esetben a büntetőjogi felelősségen túl kártérítési felelőssége is keletkezik, meg kell térítenie az összes kárt, amit az állat okozott.

Kapcsolódó cikkünk:

Kutyavilág Hódmezővásárhelyen és környékén - Dokumentumriport