Az m1 Híradója úgy tudja, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda az ügyben sikkasztás miatt 13 ember, köztük a cég vezetői és három ügyvéd ellen javasol vádemelést.

Képünkön az Ipari Park részlete

"A Nemzeti Nyomozó Iroda 13 gyanúsítottal szemben vádemelési javaslattal él. A gyanúsítottak között van a kft. ügyvezető igazgatója, tulajdonosa, a bűncselekmény elkövetésében részt vevő három ügyvéd és egyéb közreműködő személyek" - mondta Ambrus Péter, a Nemzeti Nyomozó iroda kiemelt főnyomozója a műsorban.

A Híradó információi szerint a 90 ezer tonna műtrágya nagy része a Kontirex kft. hódmezővásárhelyi raktárából tűnt el. A cég a gyanú szerint kétszer adta el ugyanazt a műtrágyát: először a bankoknak, majd a megőrzésre nála hagyott árut ismeretlen vevőnek értékesítette. Amikor a bankok követelni kezdték a műtrágyát, a kft. már egy hajléktalan házaspár nevén volt.

A hírműsorban elhangzott: a Magyarországon eddig példa nélküli sikkasztási ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda gazdaságvédelmi főosztálya három évig nyomozott. Az ügyben a hatóság sikkasztás miatt 13 ember, köztük a cég vezetői és három ügyvéd ellen javasol vádemelést. A 15 ezer oldal nyomozati iratot a jövő héten adják át a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészségnek.

Elmondták, hogy az ügy kipattanásakor mindhárom pénzintézet belső vizsgálatot indított, és kiderült, hogy a bankok feltehetően nem voltak elég körültekintőek: úgy bíztak több milliárd forint értékű árut egy kft.-re, hogy nem vizsgálták meg kellő alapossággal a cég előéletét, és nem kötöttek ki biztosítékot.

Mint az m1-ben elhangzott, az ügy nem új keletű, hiszen a hvg.hu-n fellelhető cikk szerint, már 2009 ősze óta nyomozott a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi főosztálya, mivel a Kontirex Kft. raktáraiból eltűnt az Erste kereskedőházának egymilliárd forintot érő áruja. Ráadásul a cég 100 millió forintos adótartozást is felhalmozott. Mindezek ellenére egy ciprusi bejegyzésű vállalkozás megvette a Kontirex-et.

A bankok kereskedelem-finanszírozásának kiemelt kockázata van, sok a visszaélés, a csalók által okozott kár gyakran milliárdokra rúg – hívták fel a figyelmet  Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) tavaly novemberi konferenciáján. Ékes példája ennek az Erste Kereskedőház esete is. Az áruját raktározó Kontirex ugyanis nem tudott elszámolni 13 ezer tonna, egymilliárd forint értékű műtrágyával. A kereskedőház feljelentése alapján 2009 ősze óta ismeretlen tettes ellen, sikkasztás gyanúja miatt nyomozott a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi főosztálya.

A Kontirex ugyan elismerte, hogy tartozik, de az áru hollétéről a cég nem adott számot a kereskedőháznak. Ezt követően indult a rendőrségi eljárás, amelynek egyelőre nincs gyanúsítottja. A cég kapcsán egyébként egy másik eljárásban is nyomoznak a Békés megyei rendőrök, jogászi nyelven, „tartozás fedezetének elvonása” miatt.

A hvg.hu-nak egy név nélkül nyilatkozó volt kontirexes elmondta, hogy a vállalkozásnak már a múltban is voltak dolgai.  Ő maga egy hatósági eljárás során arról számolt be, hogy a Kontirex néhány évvel korábban egy másik kft-től hamis helyrajzi számokra, úgynevezett termeltetési támogatást vett fel fiktív bizonylatok alapján. Pedig termelő tevékenységet nem folytatott, fő profilja a műtrágya-értékesítés volt. A megkapott összegekből tudta  – a volt dolgozó szerint – a cég jelentősen bővíteni árukészletét, amit azután meg is finanszíroztatott. 

Az egykori kontirexes szerint azonban, mint ahogy a tanúmeghallgatáson elmondta, a hitelek törlesztése nehézségekbe ütközött, mert a Kontirexnél a látszólag elkönyvelt, valójában számla nélkül értékesített áru miatt több százmillió forintos hiány keletkezett.