Plagizáláson kapták a magyar–kazah mezőgazdasági együttműködésről szóló 40 milliós közpénzből megrendelt tanulmány szerzőit.
Képünkön kazah juhtenyésztő és juhai (Fotó: babakoto.eu)
A teljes tanulmány Horváth László és cége nevéhez köthető. A Kazah Köztársaság tiszteletbeli konzulja címet viselő üzletember tiszteletbeli külgazdasági tanácsos, és az agrártárca tanácsadója, legalábbis a saját önéletrajza szerint.
Az agrártárcának készült tanulmánycsomag közös jellemzője, hogy sok bennük a nem erre a célra készült, általános agrártudományi töltelékszöveg. Az egyik tanulmány például 20 oldalnyi jelöletlen szövegátvételt tartalmaz egy juhtenyésztési tankönyvből.
Éppen ennek van hódmezővásárhelyi vonatkozása.
Ugyanis a juhtenyésztés fejlesztésével foglalkozó anyag a 13. és a 34. oldal között, vagyis bő 20 oldalnyi terjedelemben szó szerint megegyezik Mucsi Imre Juhtenyésztési alapismeretek című könyve III., Juhbetegségek címet viselő kötetének vonatkozó fejezeteivel, anélkül, hogy az átvételre vagy annak jogcímére a tanulmány szerzője utalna.
Dr. Mucsi Imre a Szegedi Tudományegyetem nyugalmazott professzora a Vásárhelyi Híreknek elmondta, a szövegrész egy 1995-ben írt szakkönyvből származik, amely a 2000-es évek közepén a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kara egy Európai Uniós pályázati anyagában is szerepel. Személy szerint a szövegrész ilyetén átvételét plágiumnak tartja.
Eközben a Debreceni Egyetem Agrártudományi Központ levelet juttatott el az agrártárca sajtóosztályára, amelyben az ominózus tanulmányrészletet azzal magyarázzák, hogy majd ha Kazahsztán tenyészállatokat akar az EU-ból beszerezni, számolni kell az állategészségügyi kockázattal, az esetlegesen behurcolt betegségek miatt. Logikailag felépítve dr. Mucsi Imre foglalta össze az állatorvosi ismeretekből legátláthatóbban ezen kórokozók és paraziták részletes leírását és az általuk okozott kárt. A levél megjegyzi, dr. Mucsi Imrét hiteles, kiváló szakembernek tartják és megkövetik, hogy nem a tudományos cikkekhez hasonló módon idézték.
A közel 40 milliós tanulmányt az agrárminisztérium háttérintézményei rendelték meg a Horváth érdekeltségébe tartozó Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt.-től. A több részből álló egyik ilyen tanulmány például azt a tanácsot adja a kazahoknak, hogy szántsanak kevesebbet, és takarják mulccsal a talajt. Nyilván ez „könnyen megoldható” a világ kilencedik legnagyobb területű országában.
