Féktávolságon belül szaladt egy őz egy autó elé a napokban Vásárhely határában. A szerencsére csak anyagi kárral járó baleset lehet az első jele annak, hogy a párzási időszakban lévő őzek az autósokra komoly veszélyt jelenthetnek a Vásárhely körüli területeken is .
Két időszak van ezeknek, az egyébként gyönyörű, kecses állatoknak az életében, amikor az országúton közlekedőre fokozottan veszélyt jelentenek. Az egyik időszak március közepétől április közepéig-végéig tart, a másik időszak július végén, augusztus elején kezdődik, a párzás idején.
Az országutak mentén látható vadveszélyt jelző táblák nem ottfelejtett jelzések és nem is dísznek vannak ott, hanem az adott területen vadgazdálkodást folytató vadásztársaságok helyeztetik ki, amiért fizetni is kell. Ahol ezekkel a táblákkal találkozunk, ott a szakemberek több éves, évtizedes tapasztalatai szerint várható a nem kívánatos őzek felbukkanása az országúton.
A vadelütések legnagyobb része reggel és szürkületkor, este történik, amikor a vadak is aktívabbak. A potenciálisan legveszélyesebb helyeken az „Állatok” veszélyt jelző KRESZ-tábla adhat támpontot a sofőröknek. Ezeken az útszakaszokon különösen fontos az úgymond helyes sebesség megválasztása. (Más kérdés, hogy ezt konkrétan nem lehet meghatározni: előfordulhat akkor is elütés, ha az egyébként megengedett sebességnél is jóval lassabban halad a jármű.) Olyan szakaszokon, ahol közúti jelzőtáblák nem figyelmeztetnek vadon élő állatokra, ott a korábbi tapasztalatokra támaszkodva, ismeretlen utakon pedig a terep- és a természeti viszonyok alapján célszerű értékelni, hogy várható-e veszélyt jelentő vadak hirtelen megjelenése az úton.
Ha van elég idő lefékezni a járművet, meg kell várni, míg az állat átkel az úton. Számítani kell egymás után több állat felbukkanására is.
Ezzel együtt a legóvatosabb vezetés mellett is megtörténhet a baj. A féktávolságon belül észlelt vad megjelenése esetén nemigen lehet mást tenni, mint erőteljesen fékezni és használni a jármű hangjelzését. Ha megsérül a jármű, megállás után azonnal értesíteni kell a rendőrséget. A hatósági intézkedés ugyanis az esetleges kárigény benyújtása miatt is elengedhetetlen.
A helyszínelőknek jegyzőkönyvbe kell venniük: a balesetért felelős-e a sofőr, van-e a környéken vadveszélyt jelző tábla. Ha mégis az illető vétkes, akkor az elpusztult vad árát is meg kell térítenie. Ez egyébként akár több százezer forint is lehet.
Ha valaki az elütött állatot a csomagtartóba rakja, lopást követ el. A vadak az állam tulajdonába tartoznak, a vadásztársaság kezeli őket. Közvetve tehát az államot lopja meg a tolvaj.
A Csongrád-Csanád megyei őzpopuláció számát a szakemberek körülbelül 16-18 ezer példányra teszik.
