„Már lassan tíz napja fényképezünk Bali szigetén, a Szük Norbert és Dezséry Dorottya művészházaspár szervezte fotótúrán, amelynek szakmai-művészi vezetésével bíztak meg. Számtalan téma és helyszín van már mögöttünk. Még egy balinéz esküvőt is tervbe vettünk”- írja újabb beszámolójában Eifert János.
Fotók: Eifert János (VH © )
A vásárhelyi származású fotóművészt meghívták egy BaliDali túrára, szürreális fotó-workshopokkal, kiállítási lehetőségekkel és kalandtúrával. Az ebből született „kamerakalandjait” osztja meg ismét a Vásárhelyi Hírek olvasóival.
„Egy hagyományos balinéz esküvőn részt venni és fényképezni, álomnak tűnt csupán. Sofőrünk, Wayan Jo Johny jóvóltából azonban az álom valósággá vált, hiszen rokonságából egy fiatal pár éppen az esküvői szertartásra készülődött. Már az esküvő napja is ki volt tűzve, és amikor megtudták, hogy magyar fotósok tartózkodnak Bali szigetén, meghívtak bennünket a nagy eseményre és kérték, hogy fényképezzük őket, valamint a szertartás minden részletét. Ezzel a „felhatalmazással” tudtunk igazán közel kerülni a ceremónia legintimebb pillanataihoz, anélkül, hogy ez bárkit is zavart volna. Jelenlétünk a fényképezőgéppel szinte a szertartás részeként hatott. Egyébként is, az itteniek úgy tartják, hogy az esküvőn a fehér ember jelenléte áldást és szerencsét jelent. És most mi vagyunk a fehérek…
Kora reggel érkezünk a szertartás helyszínére, a bejárat és a belső terek szépen feldíszítve, még kicsit álmosan ugyan, de már érkeztek az első vendégek. A menyasszony és vőlegény teljes díszben, káprázatos ruhákban, fejdíszekben és arany ékszerekben, a család és a szertartásban résztvevők pedig ünnepi viseletben fogadják az érkezőket. Még van időnk beszélgetni, Szük Norbert festőművész - a fotótúra szervezője – beavat bennünket a szertartás mélységeibe:
„Ne feledjétek, Indonéziában, Bali szigetén vagyunk. Itt az emberek szeretik az ünnepeket, amelyek egyben az isteneknek áldozó rítusokat is jelenti. Ünneplik a születést, majd a kisgyermek bemutatását a falu lakóinak, a fogreszelési ceremóniát, amikor a szemfogak lereszelésével megszabadítják a fiatalokat a rossz tulajdonságaiktól. Ünneplik az ifjú párok egymásra találását, végül az élet elmúlását is, hiszen az itt élők hisznek a lélek újjászületésében. A balinézek erős vallásosságának köszönhetően szinte mindent az Istenek befolyásolnak. Így a házasságkötési ceremónia időpontja is egy úgynevezett kalendárium alapján dől el, melyben dátumhoz kötött napok szerepelnek. Amennyiben az esküvőre alkalmas nap szerdára esik, akkor aznap kelnek egybe. Miután ez egy egész napos esemény, így aznapra mindenki szabadságot vesz ki, a gyerekek pedig nem mennek iskolába. A balinéz hagyományok között kiemelt szerepe van az esküvőnek, így sértőnek számít a meghívást nem elfogadni. Sőt, minden visszautasítást számon tartanak, és hasonló esetben ”viszonozzák a kedvességet”. A házasulandó családok anyagi helyzete erősen befolyásolja a ceremónia díszességét. Például szegényebb családoknál a zene és az alkohol teljesen kimarad a menüből, és az ételeket is külsős segítség nélkül próbálják megoldani. Egyből azonban a legszegényebbek sem engednek: az Isteneknek mindig és minden körülmények között meg kell adni, ami jár. Az Istenek számára tartott ceremónia akár órákon át is tarthat a család szentélyében, ahol kizárólag a legszűkebb családtagok vehetnek részt, a násznép pedig ezen idő alatt eszik. Természetesen szigorúan külön a férfiak és a nők. A gyengébbik nem képviselői csak akkor járulhatnak az asztalhoz, ha a férfiak befejezték az evést.”
Közben figyeljük az eseményeket, és szinte minden a korábban elmondottak szerint zajlik, a vendégek számát úgy százötvenre becsülöm, akik hozzák az ajándékokat és a szertartásban nem vesznek részt közvetlenül, hanem finom falatokat esznek, italokat fogyasztanak. Élvezem az öltözékek sokszínűségét, az emberek kedvességét, és az átszellemült arcokat. A szertartás első része szokatlan és különös: a fogreszelés ceremóniájáról van szó, melynek során mindkét érintett felső fogsora középső hat fogának rágófelületét lereszelik. Ezáltal a fiatalokat jelképesen megszabadítják a hat rossz tulajdonságtól: a haragtól, a kapzsiságtól, az irigységtől, az iszákosságtól, a butaságtól és a bujaságtól. A fogreszelési szertartás után ők már a felnőttek közé tartoznak, azok minden jogával és kötelességével, de a legfontosabb, hogy immár készen állnak a házasságra. Ők már az esküvői ceremónia során a vőlegény és menyasszony mellett foglaltak helyet. A szertartás maga megkapó és látványos, ugyanakkor mélyen vallásos és bensőséges lelki ünnep.
Egy balinéz esküvő lehetőséget ad az indonéz konyha pompás ízeibe – a lakodalmi ételekbe – belekóstolni, de nem érdemes a részletekben elmerülni, és a gasztronómiai tapasztalásaimat ragozni, hiszen azok „csak” kellemes részei a ceremóniának.
Az esküvői szertartás lényegét ugyanis nem a látványosság, a színek és az ízek kavalkádja adja, hanem a balinéz-hindu vallásból következő szellemiség, amely öt alappilléren nyugszik: hit a mindenható Isten (Brahman vagy Sangyang Widhi Wasa) és a lélek (atma) létezésében, a cselekedetek és következményeik összefüggésében (karma phala), az újjászületésben (samsara), valamint a lélek végső megszabadulásában (moksa).
Kapcsolódó cikkünk:
