2016. július 1-je az új határidő, amíg még hagyományos vagy turbós kazánt lehet beszereltetni. Azt követően komoly változásokat hoz a központi fűtésre és melegvíz-előállításra szolgáló készülékek energia-megtakarítási, hatékonysági követelményeiben.
Információnk szerint, hasonlóan az ország más részeihez, a vásárhelyi háztartások ezreit is érinti a változás, ezért összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
Minden kazánra, bojlerre energiacímke kerül. A közpénzből megvalósuló, rezsicsökkentő felújításokra pedig már szigorúbb építési szabványok érvényesek.
A címke használata egyszerű: minél energiatakarékosabb egy készülék, annál „zöldebb” lesz a besorolása. A címke tartalmazza majd külön a fűtésre és használati meleg vízre vonatkozóan a hatásfokon túl a zajkibocsátás mértékét és a névleges teljesítményt is. Segítséget nyújt tehát eligazodni abban, hogy minél takarékosabb és hatékonyabb készüléket tudjunk választani.
Új fogalmakat is érdemes megtanulni, ha rezsicsökkentő felújításban gondolkodunk. 2016. júliustól már csak olyan fűtőberendezések hozhatók forgalomba, melyek elérnek egy adott szezonális hatásfokot és hangteljesítményszintet. Egy készülék szezonális hatásfoka annak valós működési értékét tükrözi a teljes fűtési időszakba. Jellemzően az új energiacímke szerinti „B” energiaosztályú vagy annál jobb besorolású készülékek tudják teljesíteni az új elvárásokat. Néhány kivételtől eltekintve tehát csak azok az eddiginél jobb hatásfokú, halkabb berendezések forgalmazhatók majd, amelyeket ’kondenzációs kazánként’ ismerünk.
Fontos leszögezni azonban, hogy a működő, felszerelt készülékeket a változás nem érinti. A 2015.szeptember 26-i határnap előtt beérkezett, kereskedői raktárakban levő hagyományos készülékek még eladhatók. A Kormány pedig hozott egy átmeneti rendelkezést, mely szerint 2016. július 1-ig biztosít egy türelmi időszakot a már forgalomba hozott készülékek felszerelésére, beüzemelésére.
Az év elején már érvénybe léptek az új, úgynevezett költségoptimalizált szintet jelentő épületenergetikai előírások a közpénzek bevonásával megvalósuló új építésekre, épületbővítésekre és meglevő épületek energia-megtakarítási célú felújítására is. Közpénznek számít minden hazai és uniós forrás is, így ez hatással lesz az összes államilag támogatott lakossági és vállalati energiahatékonysági programra.
A szigorítás következményeként a falaknak, nyílászáróknak, födémnek a ma érvényes szabványoknál 40%-kal energiatakarékosabbnak kell lenniük. Az új követelményeknek megfelelően felújított épületek fűtési célú energiafogyasztása így 25-30%-kal kevesebb lesz. Ha felújításról beszélünk, a szigetelésből legalább 5 cm-rel vastagabb kell, mint eddig, ablakokból pedig legalább háromrétegű üvegezéssel ellátottat kell beépíteni.
„Drasztikus változások előtt állunk, nagy szükség van a lakosság minél szélesebb körű felkészítésére és pontos tájékoztatására”, mondta Szalai Gabriella, a Magyar Energiahatékonysági Intézet munkatársa. A magyar emberek többsége hagyományos téglából épült, szigetelés nélküli, igen elavult energetikai jellemzőkkel rendelkező lakásokban él. A lakások kétharmada szorul energetikai felújításra, az ezredforduló óta sajnos alig javult a magyar háztartások egy négyzetméterre jutó fűtési energiafelhasználása. Tudjuk azonban azt is, hogy az emberek zöme számára minden plusz teher komoly kihívást jelent, még ha a változás neki is hasznos és előremutató. Így mostantól még fontosabb, hogy állami ösztönző programok segítsék a lakossági energiahatékonysági beruházásokat.”
Kapcsolódó cikkünk:
A kormány elzárhatja az energetikai EU-s pénzcsapokat
