Ezentúl csak az állhatna munkába, aki bizonyította végzettségét, ugyanis a NAV ezentúl bekéri a munkáltatótól a dolgozó képzettségét is, aminek pótlásáig a könyvelők szerint a munkavállalók hoppon maradhatnak.

2016-tól a munkavállalók bejelentésekor négy új adatot kell megadniuk a foglalkoztatóknak: a dolgozók végzettségét, a szakképzettségét, a szakképesítésüket, továbbá az ezt igazoló okiratot kibocsátó intézmény nevét és az okiratszámát is. Ezen adatok nélkül pedig a könyvelők csak hiányos bejelentést tudnának beküldeni, így elképzelhető, hogy az adatok pótlásáig a dolgozó nem tud majd munkába állni, hiszen a bejelentés nélkül való foglalkoztatás milliós bírsággal járhat.

A végzettség-képzettség bejelentése nemcsak adminisztrációt növel, de az állam olyan adatot kér, ami már rendelkezésére áll. A Magyar Munkavállalók Szövetsége (MKOE) fellép az intézkedés ellen!

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) viszont befogadja (a kitöltési útmutató szerint) "szakképesítéssel nem rendelkezik" szöveget, ezért az MKOE becslése szerint minden második bejelentésnél a bérszámfejtők ezzel, vagy valami hasonló szöveggel át fogják lépni ezt a rovatot. 

Az ellenállás azért is jogos, mert a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) bürokratái a pályaelhagyókra vonatkozó adatok begyűjtéséért nem kívánnak tenni semmit. Ha néhány év múlva kiderül, hogy a hiányos bejelentések és a historikus adatok hiányában az előírás nem érte el a célját, akkor egyszerűen kivezetik a rendelkezést a jogszabályból. Pedig az adatok a minisztériumoknál és az Oktatási Hivatalnál rendelkezésre állnak, csupán össze kellene fésülni azokat a NAV munkáltatói bejelentéseivel. Az MKOE erre javaslatot is tett, de az elmúlt fél évben még válasz se érkezett. 

Miután ez egy elhibázott és adminisztrációt növelő szabályozás, az jár jól, aki a kormány intézkedéséig kivár!