
Ahogy az Intrum és a GKI nemrég elvégzett fizetőképességi kutatásaiból kiderült, az elmúlt időszakban Magyarország mindegyik nagy régiójában jelentősen javult a lakosság pénzügyi helyzete. A negyedévente elkészített lakossági fizetőképességi index (IFI) a háztartások pénzügyi helyzetét, anyagi biztonságát mutatja meg, olyan mutatók alapján, mint a jövedelmek szintje vagy a megélhetési költségek. Az Index 4-5 éves emelkedés után tavaly tetőzött, és bár az év második felében enyhén csökkent a romló világgazdasági konjunktúra miatt, a foglalkoztatás bővülésének, a bérek emelkedésének és az alacsony adósságállománynak köszönhetően viszonylag magas szinten maradt.
Az idei első negyedév végén az országos lakossági fizetőképességi index (IFI) még mindig igen magasan állt (41,6), ekkor még kevéssé érződött a járvány miatti korlátozások negatív gazdasági hatása. Az Intrum és a GKI szakértői április második felében megismételték a kutatást, és az új adatok már jól mutatták a járvány okozta károkat. Országos szinten a lakosság fizetőképessége több mint 22 ponttal romlott (18,9): egy év alatt eddig ilyen szintű visszaesés példátlan, utoljára 2014-ben állt ilyen alacsonyan a fizetőképességi index.
Az indexből kiderült, hogy egyes régiókat a válság az átlagnál súlyosabban érintett. A legnagyobb mértékben egyértelműen a Nyugat-Dunántúlon élők pénzügyi helyzete romlott, a régióban a regionális fizetőképességi index értéke 2020 áprilisában 46 százalékkal csökkent az első negyedévhez képest. Hasonló a helyzet Közép-Magyarországon és Közép-Dunántúlon is. A központi régióban 40, nyugatabbra 41 százalékkal esett vissza a háztartások fizetőképessége.
Az ország más régióiban szintén jelentős volt a visszaesés, de korántsem annyira, mint a három legfejlettebb régióban. A Dél-Alföldön 25, Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön mintegy 21 százalékkal romlott a lakosság pénzügyi helyzete áprilisban. Ezekben a régiókban az országos átlagnál korábban is alacsonyabb volt a lakosság fizetőképességi szintje, de a térségekben kevésbé jelentős a turizmus és más szolgáltatások, míg sokan dolgoznak olyan ágazatokban, mint a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, amelyekben kevésbé esett vissza a termelés és a foglalkoztatás az elmúlt bő egy hónapban. Aggodalomra ad okot azonban, hogy ezekben a régiókban is jelentős például a járműipar súlya, amely más térségekben is súlyos veszteségeket szenvedett el.
Bár az indexből az látszik, hogy az észak-magyarországi, tiszántúli és dél-alföldi lakosság egyelőre fizetőképes, a régiók gazdasági strukturális fejletlensége miatt ez megváltozhat. Ennek elkerülése érdekében kulcsfontosságú, hogy sikeresek legyenek a munkahelyek megmentését és a munka nélkül maradt emberek ellátását szolgáló lépések.”